Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

mindig is használták a felperesek lakása előtt levő folyosórészt, az alperes lakása másként nem közelíthető meg. A kijelölés folytán eljáró városi bíróság ítéletével a felperesek említett kereseti kérelmét elutasította. Az indokolás szerint az alapító okirathoz csatolt vázrajzon feltüntetett terasz valójában közlekedésre szolgáló folyosó, ezen át közelíthető meg az alperes lakása, valamint a közös használatban levő padlás és a pince. A másodfokú bíróság ítéletével helyben hagyta az első fokú ítéletnek ezt a részét. Az indokolás szerint a terasznak nevezett folyosórész az alapító okirattal eltérően mindig „közlekedési célokat szolgáló járdaként működött", ezért az ennek használatától való eltiltásra irányuló követelés megalapozatlan. A jogerős ítéletnek a teraszra vonatkozó rendelkezése ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos. A jogi képviselő nélkül eljáró felperesek igényüket tulajdonjogra alapították. Tévedtek az eljáró bíróságok, amikor a tényleges birtokállapot és nem a tulajdonjog alapján döntöttek [Ptk. 192. § (3) bek.]. A perben az sem nyert okirati bizonyítást, hogy melyik öröklakás van az alperes tulajdonában, az eljáró bíróságok ugyanis nem szerezték be az alperes tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap másolatát. A felek vitája a közös tulajdonban levő részeket, illetve azok használatát is érinti. A felperes állította, hogy a másik két tulajdonostárs a használatukban levő kertrészek élcserélésével változtatta meg az alperes lakásához történő közlekedés módját. Erre tekintettel szükség lett volna a többi társasház-tulajdonos perben állására (Pp. 51. § a) pont). A társasház tulajdoni viszonyait az alapító okirat és a hozzá tartozó vázrajz határozza meg. Az alapító okirat szerint a vitás terasz a II. r. felperes kizárólagos tulajdonában van. Az alapító okirat megváltoztatásához az 1977. évi 11. sz. tvr. 6. §-a értelmében valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Az alapító okirat szerinti tulajdoni viszonyoktól eltérő használat önmagában nem eredményezheti a tulajdoni helyzet módosulását. Mulasztást követett el ezért a bíróság, amikor az alapító okirat és a hozzá tartozó vázrajz beszerzése előtt rendelte ki az igazságügyi szakértőt, aki ezeknek az adatai nélkül nyilatkozott abban a kérdésben, hogyan lehet a tulajdoni helyzetnek megfelelő használatot biztosítani. Mindezekre tekintettel az eljáró bíróságok nem derítették fel kellő alapossággal a jogvita elbírálásához szükséges tényeket, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a törvényességi óvással támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte, egyben az első fokú bíróságot utasította — ebben a keretben — új eljárásra és új határozat hozatalára [Pp. 274. § (3) bek.]. (P. törv. I. 21 02511984. sz., BH 1985/10. sz. 381.) 5. A használati jogok 110. /. A bíróság a haszonélvezeti jogot — annak tartalmát vagy időtartamát tekintve — nem módosíthatja (Ptk. 157. §). II. A haszonélvezeti jog gyakorlása felfüggesztésének van helye, ha a haszonélvező az ingatlant nem műveli, nem művelteti és biztosítékot adni sem képes [Ptk. 161. § (2) és (3) bek.]. 123