Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

1981 augusztusában a felperesek kertrészébe vezető vízvezeték csatlakozását megszüntették. A felperesek módosított keresetükben azt kérték, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a vízvezeték-csatlakozás megszüntetésével okozott 1404 forint kár és ennek 1981. szeptember 1-től járó évi 5%-os kamata megfizetésére. Kérték még, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a közös világítás mérésére szolgáló fogyasztásmérő visszaszereltetésére azzal, hogy az alagsor fogyasztásmérése ne ezen történjen. Utóbb módosított keresetükben azt is kérték, hogy a bíróság a társasháztulajdont alapító okiratot módosítsa. Előadták, hogy az alapító okiratban rögzített használat nem felel meg az adásvétel előtt kialakult használatnak annak ellenére, hogy az adásvételi szerződés kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a meglevő használati módban változás nem következik be. Az eltérés abban áll, hogy a korábbi közös használatú mosókonyha az alperes kizárólagos használatába került, továbbá abban, hogy a felperesek kizárólagos használatába került az udvaron levő különálló kamra, amely azonban már az alapító okirat készítésekor is életveszélyes, lebontandó állapotban volt. Hivatkoztak arra is, hogy az alapító okirat egyes adatai tévesek, mert annak műszaki melléklete egyes helyiségeket nem a tényleges, helyes alapterülettel tartalmaz. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az első fokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy 60 nap alatt a saját költségükön szakszerűen alakíttassák ki a lépcsőház világításának áramkörét és szereltessenek fel az I. r. felperes nevére fogyasztásmérőt a lépcsőház világításának mérésére. Megállapította, hogy a lépcsőház világításának költsége a peres feleket tulajdoni arányuk szerint terheli. A bíróság az ezt meghaladó keresetet — így az alapító okirat módosítása iránti keresetet — elutasította. Elutasító határozata kapcsán megállapította, hogy az alapító okirat nem a peres felek közötti szerződéssel jött létre. „Az alapító okirattal és az adásvételi szerződéssel szemben a felek között már vita tárgya nem lehet a társasházban levő tulajdoni arány." A felperesek a perbeli igényüket legfeljebb az eladóval szemben érvényesíthették volna az adásvételi szerződés megtámadásával, a megtámadásra engedett törvényes határidő alatt. A peres felek fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felpereseknek 700 forintot. Az ítélet egyéb rendelkezéseit helyben hagyta és megállapította, hogy a fellebbezési eljárás költségét mindegyik fél maga viseli. Az ítélet indokolása szerint az alapító okirat módosítása iránti felperesi igénnyel kapcsolatban a másodfokú bíróság is döntő jelentőséget tulajdonított annak, hogy „a felperesek nem az alperesektől vásárolták meg ingatlanukat, hanem a Magyar Államtól az OTP közreműködésével". így — elfogadva az első fokú bíróság álláspontját — ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy a felperesek és az alperesek között jogviszony nem áll fenn. A peres felek ugyanis önállóan szerződtek az eladóval. A felperesek keresete tehát ez okból alaptalan. A jogerős ítéletnek az alapító okirat módosítása iránti keresetet elutasító rendelkezése ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos. A peradatokból megállapíthatóan a peres felek az adásvételi szerződésekkel társasháztulajdont vásároltak azzal, hogy a szerződés szerint az alapító okirat rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerték el. így a peres felek egy két 121