Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

sét. Az ítéletnek az alapító okirat meghatározása körében az ingatlannyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott adatokat és tényeket is tartalmaznia kell. Ha a társasházzá átalakításhoz átalakítási munkálatok végzésére is szükség van, a bíróságnak meg kell állapítania az elvégzendő átalakítási munkákat és azok költségét, hogy az érdekelt tulajdonostársak ennek ismeretében tehessék meg a nyilatkozataikat. A társasházzá átalakítás folytán keletkező önálló tulajdoni részek kialakítása során is érvényesülnie kell a felek kölcsönös érdekeinek, egyik fél sem juthat a másik rovására előnyösebb helyzetbe. Erre tekintettel kell lenni a szükséges átalakítási költségek viselésének a meghatározásánál is [Ptk. 149. §, 1977. évi 11. sz. tvr. !.§(!) bek., 2. §, 4.§ (1) bek., 1972. évi 31. sz. tvr. 15. és 16. §, 2711972. (XII. 31.) MÉM sz. r. 80. §, PK425. sz.]. (P. törv. I. 20 96611981. sz., BH 1982/6. sz. 239.) 108. A tulajdonostársak a társasháztulajdonból fakadó tulajdoni és használati viták tekintetében egymással vannak jogviszonyban, s jogviszonyuk tartalmát a társasházalapító okirat határozza meg (Ptk. 149. §. 1977. évi 11. sz. tvr.). A peres felek bérlői voltak a perbeli kétlakásos állami tulajdonban levő ingatlannak, amelynek kezelője az E-i Ingatlankezelő-közvetítő és Lakásberuházó Vállalat volt. A kezelő az 1972. október 29-én kelt alapító okirattal az ingatlant két öröklakásból álló társasházzá alakította, majd azt eladta a peres feleknek. így vásárolták meg az alperesek 1973-ban a 4475/A/l. hrsz. alatti 151 m2 alapterületű öröklakást egymás között egyenlő arányban azzal, hogy a társasházi közös részből tulajdoni hányaduk 493/1000 rész. A felperesek 1974-ben vásárolták meg ugyancsak egymás között egyenlő arányban a 4475/A/2. hrsz. alatt felvett 156 m2 alapterületű öröklakást. A társasházi közös részből a felperesek tulajdoni illetősége 507/1000. A felperesek által kötött adásvételi szerződés 7. pontja szerint „e szerződés megkötése az ingatlanra vonatkozó használati jogon nem változtat", a 18. pontja értelmében a „vevők a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg elismerik, hogy a társasháztulajdont alapító okiratot (műszaki leírással, tervdokumentációval) az OTP-től átvették, annak tartalmát ismerik és rendelkezéseit magukra nézve mindenben kötelezőnek elfogadták". Az ingatlan kertrészét 1974-től kezdődően a peres felek megosztva, egymástól elkerítve használták. Az alperesek az általuk használt kertrészre saját költségükön vízvezetékcsövet fektettek le és kerti csapot létesítettek. Később szívességből megengedték a felpereseknek, hogy a saját kertrészükre vezetendő vízvezetékcsövet az alperesek által létesített csővezetékhez csatlakoztassák. Amióta a peres felek az ingatlan tulajdonosai, a felperesek öröklakásának áramfogyasztását az I. r. felperes nevén levő fogyasztásmérő, az alperesek öröklakásának áramfogyasztását az I. r. alperes nevén levő fogyasztásmérő mérte. A lépcsőház, a közös közlekedő és az alagsor áramfogyasztását az I. r. alperes nevén levő külön fogyasztásmérő mérte 1977-ig. A közös világítás költségeit a peres felek tulajdoni arányuk szerint megosztva viselték. 1977-ben az I. r. alperes a közös közlekedő és az alagsor fogyasztásmérőjét leszereltette és ezeket az öröklakása mérőjéhez csatlakoztatta. A peres felek között a viszony megromlott. Ennek következtében az alperesek 120