Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

ilyenkor a másik volt házastársat kell feljogosítani a házastársi volt közös lakás kizárólagos használatára. [Ptk. 140. §, 111971. (II. 8.) Korm. sz. r. 94. §, PK8. és 391. sz.]. (P. törv. II. 20 62511984. sz., BH 1985/4. sz. 144.) 95. A birtoklás és a használat módjának szabályozása nem jelenti a közös tulajdon megszüntetését. A körülmények lényeges megváltozása esetén lehetőség van újabb elrendezésre. Ezért nem lehet a tulajdoni illetőségénél nagyobb részt használó tulajdonostársat végleges kielégítésként egy összegű térítésre kötelezni (Ptk. 140. §,PK8. sz.) I. Az alperes tulajdona volt a perbeli 1057 m2 területű ingatlan. Az alperes ennek eszmei felét eladta a felpereseknek. Az adásvételi szerződésben biztosította a felperesek részére kocsibejáró céljára az ingatlan nyugati oldalán létesítendő nagykapu használatát és ezzel kapcsolatban a birtokában maradt ingatlanrészen való átjárást. Utóbb a terület középső részén a felperesek és az alperes ikerházat és egy-egy kamrát létesítettek. Mindkét fél részére kiskapuval biztosított a gyalogos kijárás. Az alperes a használatában levő részen létesített nagykaput, a járművel való közlekedéshez ennek a használatára a felpereseknek is szükségük van. A határvonal megállapítása során a felek közös tulajdonában levő ingatlan térmértéke csökkent, keleti határvonala nyugat felé tolódott el, ezáltal a felperesek használatában levő területrész csökkent. A felperesek keresetükben kérték kötelezni az alperest, hogy járuljon hozzá a használati mód megváltoztatásához, az általa birtokolt terület egy részét adja át a felpereseknek, fizessen 2415 forint kártérítést, és kérték a kijelölendő osztó vonalon kerítés létesítésének az elrendelését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első fokú bíróság ítéletével a közös tulajdon használatát a jelenlegi használati móddal rendezte. Kötelezte az alperest a használatában maradt részen levő nagykapu igénybevételének és az átjárásnak a tűrésére, valamint a kapu eddigi lezárása folytán okozott kár megtérítésére. Az ítélet indokolása szerint az egyenlő nagyságú területrészek kialakítása csak többszörösen megtört határvonalakkal lenne megoldható. A másodfokú bíróság részben megváltoztatta az első fokú ítéletet, kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 10 000 forintot, egyebekben a per főtárgya tekintetében helyben hagyta az első fokú ítéletet. Az indokolás szerint a többlethasználat pénzbeli kiegyenlítéséről kell gondoskodni a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó szabályok analóg alkalmazásával. //. A jogerős ítéletnek az alperest 10 000 forint használati díj egy összegben történő megfizetésére kötelező része ellen emelt törvényességi óvás alapos. A perbeli ingatlan a felek közös tulajdona, ezért a felek közötti jogvitára a Ptk-nak a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adott esetben a túlépítésre vonatkozó szabályoknak a joghasonlóságon alapuló alkalmazására nincs lehetőség. A felek közötti használati megosztás az alperesnek többlethasználatot biztosít azzal szemben, ami őt tulajdoni aránya alapján megilletné. A tulajdoni hányad szerinti megosztástól való eltérés nem változtat a hasznokban való részesedés arányán. Ezért gondoskodni kell a szükségesnek mutatkozó időszakos pénzbeli kiegyenlítésről (PK 8. számú kollégiumi állásfoglalás). Helyesen járt 110