Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

^ 86. A szomszéd telekre áthajló és ott veszélyhelyzetet előidéző fa kivágására és az ezzel kapcsolatos költségek viselésére annak a teleknek a tulajdonosa köteles, amelyiken a fa áll [Ptk. 100. §, 341. § (1) bek.]. (P. törv. I. 20 25511982. sz., BH1982/10. sz. 418.) ^ 87. Vendéglátóipari egységnek, szórakozóhelynek az idegenforgalommal és általában a városi élettel összefüggő éjszakai üzembentartási lehetősége, az üzembentartáshoz fűződő egyébként indokolt érdekek nem adnak alapot arra, hogy ez a tevékenység a lakosság életfeltételeit — amelyek közé tartozik a megfelelő éjszakai nyugalom biztosítása is — károsan befolyásolja. Az ilyen következményekkel is járó tevékenység sérti a települési környezetet. Ipari, kereskedelmi tevékenység folytatására és ezzel összefüggően az üzlethelyiség nyitva tartására vonatkozó jogosultság sem jogosít senkit arra, hogy ezzel a tevékenységével szomszédait szükségtelenül zavarja. Ipari, kereskedelmi tevékenységet csak a települési környezetet, a lakossági életfeltételeket károsan nem befolyásoló módon, mások birtoklásának a zavarása nélkül lehet folytatni. Ha az üzlet nyitva tartása esetén a zavarás más módon nem szüntethető meg, nem kizárt az éjszakai nyitva tartástól való eltiltás sem [Ptk. 100. § (1) bek., 192. § (2) bek., 1976. évi II. tv. 38. § (1) bek.]. I. A perbeli állami tulajdonban levő ingatlanban hat bérlakás és a földszinti részen az I. r. alperes bérleménye, egy nem lakás céljára épült üzlethelyiség van. Az I. r. alperes a vendéglátóipari tevékenységet folytató ezt a részlegét szerződéses rendszerben üzemeltette. A részleget a szerződés alapján a II. r. alperes vezette, és az üzletet éjjel-nappal folyamatosan nyitva tartotta. Az ingatlankezelő szerv az I. r. alperes helyiségbérleti jogviszonyát felmondotta azon a címen, hogy az I. r. alperes felhívás ellenére üzletét a lakók nyugalmát zavaró módon üzemelteti. A felmondás érvényességének megállapítása iránt indított perben a bíróság a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet szerint a felmondásnak nem volt alapja, de az okozott zaj miatt birtokháborítás megszüntetése iránti eljárás indítható. A felperes és a bérbeadó az illetékes iparügyi hatósághoz bejelentést tettek a lakók nyugalmát zavaró tevékenység korlátozása iránt. A városi állami közegészségügyi járványügyi felügyelőség javasolta a szükséges intézkedések megtételét, de a nyitva tartási idő korlátozására nem került sor. A felperes — aki a házban lakó lakásbérlők egyike — a Ptk. 191. §-ának (1) bekezdése alapján a szakigazgatási szervtől kérte az alpereseket birtokháborítás megszüntetésére kötelezni. A városi tanács vb igazgatási osztálya az 1983. október 12-én hozott határozatával a birtokháborítás megszüntetése iránti kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes által panaszolt tevékenység miatt szabálysértési eljárás indítható az üzletvezető ellen, arra azonban nincsen lehetőség, hogy a szakigazgatási szerv hatósági jogkörében megváltoztassa az üzlet nyitva tartási idejét. A felperes a birtokháborítási ügyben hozott államigazgatási határozat ellen keresetet nyújtott be a bírósághoz, és a nyitva tartási határidő korlátozásával kérte az alpereseket birtokháborítás megszüntetésére kötelezni. Az alperesek a perben lefolytatott bizonyítás — köztük a szakértői vizsgálat — adataira tekintettel elismerték azt a tényt, hogy a vendéglátóipari tevékenység zavarja a felperest, de ellenezték a felperes által kért megszüntetési módot, mert álláspontjuk szerint megfelelő hangszigeteléssel és járműforgalomnak államigazgatási úton történő korlátozásával az okozott sérelem kiküszöbölhető. 103