Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

Az első fokú bíróság ítéletével az üzlet nyitva tartási idejét 1984. június hó 30. napjától kezdődően reggel 6 órától este 22 óráig terjedő időre korlátozta. Ezt az ítéleti rendelkezést előzetesen végrehajthatónak nyilvánította. ítéletének az indokolásában megállapította, hogy a II. r. alperes — az I. r. alperessel kötött szerződés alapján — az épületben a korábbitól eltérő új üzlettípust alakított ki. Az üzlet bárjellegű, amely záróra nélkül 24 órán keresztül folyamatosan üze­mel. Az épület emeleti és földszinti részében hat család lakik. A földszinti rész sem épült eredetileg éjszakai szórakozóhelynek. Az üzlet és a lakások érintkezé­si pontjain a zajszigetelés nem megoldott, a folyamatos üzemeltetés a csendes lakóépület éjszakai nyugalmát megszüntette, a profilváltozáshoz a legkülönbö­zőbb zajhatások társultak. A rendszeresített gépi zene, a személyzet tevékeny­ségének, anyagmozgató munkájának hangjai, a szórakozó vendégek moraja, a takarítás hangja felhallatszik az üzlet feletti lakásokba a falakon keresztül. A jövő-menő, de főleg távozó, gyakran emelkedett hangulatú vendégek utcai veszekedése, kiabálása, az üzlet előtt parkoló magántaxik és gépkocsik zaja még zárt ablakok és leeresztett redőnyök mellett is felébresztik az épület lakóit vagy akadályozzák őket az elalvásban. Ezek a jelenségek a legkülönbözőbb idő­pontokban, de különösen hétvégi napokon jelentkeznek. A zavaró hatásoknak elsősorban azok a családok vannak kitéve, akiknek lakása közvetlenül az üzlet felett, illetőleg annak közelében van. A felperes és özv. M. N-né lakásával kap­csolatban a zavaró hatás fokozott mértékű. A Ptk. 100. §-ának megfelelő alkalmazásával az első fokú bíróság megállapí­totta, hogy az alperesek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédaikat szükségtelenül zavarnák. Ezt a kötelezettségüket szegték meg a lakók nyugalmát zavaró tevékenységükkel. A zajszigetelésre és a járműforgalom korlátozására vonatkozó erőfeszítések ed­dig nem jártak sikerrel, ezen túlmenően az éjszakai nyugalmat zavarja a távozó vendégek veszekedésekben* verekedésekben és hangos beszédben, káromko­dásban megnyilvánuló magatartása is. A zárási időpont megválasztásánál a bíróság figyelemmel volt arra a tényre, hogy a záróra után is kell számolni a személyzet tevékenységével. Az első fokú bíróság az előzetesen végrehajtható ítélet végrehajtását elren­delte, de a másodfokon eljáró megyei bíróság az ítélet végrehajtását a Pp. 232. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a Pp. 240. §-ának (2) bekezdése alapján felfüggesztette. Az első fokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében az első fokú bíróság ítéletének a „megsemmisítését" kérte. Tartalmilag a fellebbe­zése az első fokú ítélet részbeni megváltoztatására irányult, mert az álláspontja szerint a birtokháborítás indokolt megszüntetési módja nem a nyitva tartási idő korlátozása. A gépzene 24 órától reggel 6 óráig való megtiltásával és megfelelő közlekedési táblák elhelyezésével az okozott sérelem megszüntethető. Álláspont­ja szerint nincs jogi lehetőség arra, hogy a bíróság a vendéglátóipari egység nyitva tartását birtokperben hozott döntésével korlátozza. A felperes ellenkérelmében az első fokú bíróság ítéletének a helyben hagyását kérte. A Legfelsőbb Bíróság elnöke az ügyet — a fellebbezés elbírálására — a Pp. 23/A. §-a alapján a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta. A fellebbezési eljárásban a Legfőbb Ügyészség a Pp. 2/A. §-ának (1) bekezdé­se alapján fellépett. Indítványozta az első fokú bíróság ítéletének a helyben ha­gyását. Hivatkozott arra, hogy a hatósági engedély csak az üzemeltetés állam­104

Next

/
Oldalképek
Tartalom