Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

2. A tulajdonjog tartalma és védelme 85. A szomszédos ingatlanon — különösen a közös határvonal közelében — levő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása iránt indított perben mindenkor azt kell vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károsodás veszélye. A növényzet kivágására való kötelezésre kivételesen kerülhet sor, csak abban az esetben, ha az érdeksérelem más módon, így kártérítéssel sem hárítható el. A tulajdonos az ingatlan használata során az azon levő növényzet tekintetében is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat — különösen szomszédait — szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Az ezzel kapcsolatos perekben a felek magatartásának jogszerűségét a Polgári Törvénykönyvnek a joggyakorlásra és az együttműködésre vonatkozó általános szabálya (Ptk. 4. és 100. §-ok) és egyes különös szomszédjogi rendelkezései (Ptk. 101—104. §-ok) szerint kell elbírálni. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a Ptk. szomszédjogi rendelkezéseitől más jogszabályok — tanácsi rendeletig bezáróan —, továbbá a felek megállapodásai is eltérhetnek (Ptk. 106. §). A növényzet telepítésére, kezelésére vonatkozóan a tulajdonosi jogok gyakorlását termelési, egészségügyi, építésügyi stb. előírások is érinthetik [Ptk. 108. § (3) bek.]. így pl. jelenleg a szőlő- és gyümölcstermelésről szóló 40/1977. (XI. 29.) MÉM számú rendelet (R.) ír elő kötelező távolságot szőlő és gyümölcsfa ültetésénél. E rendelet 5. számú mellékletében előírt legkisebb ültetési (telepítési) távolságok általában nem, hanem csak a rendelet hatálya alá vonható szőlő és gyümölcsös (1. sz. melléklet) növényzetének ültetésénél az irányadók. Az e körbe tartozó szomszédjogi viták eldöntésénél a R. szabályait figyelembe kell venni, de a jogvitákat egymagában ezek alapján eldönteni nem lehet. Nem mellőzhető ilyenkor sem annak vizsgálata, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, használatában okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károsodás veszélye. A növényzet zavaró — leggyakrabban árnyékoló, ritkábban kilátást elvonó — hatása miatt indított perekben, amelyekben a szomszéd rendszerint a növényzet kivágását, eltávolítását igényli, az érintett tulajdonosoknak (egyéb használóknak) az ingatlan birtoklásához és használatához fűződő érdekeik egybevetésével, a körülmények gondos mérlegelésével kell a jogvitát eldönteni, figyelemmel arra is, hogy a szomszédoknak egymás közötti kapcsolatukban a szocialista együttélés szabályainak tiszteletben tartásával, együttműködve kell eljárniuk. Ezért jelentőséget kell tulajdonítani annak is, hogy a szomszéd olyan időben tiltakozott-e az ültetés ellen — feltéve, ha a várható érdeksérelmet felismerhette —, amikor az áttelepítés még nem járt volna aránytalan költséggel. A kölcsönös érdekek mérlegelése mellett tekintettel kell lenni az ingatlan fekvésére, valamint a környezetvédelem szempontjaira is. Az említett körülmények indokolttá tehetik, hogy a bíróság az érdeksérelem egyéb módon történő (pl. csonkolás, áttelepítés) elháríthatóságának hiányában a kivágásra, eltávolításra való kötelezés helyett az okozott kár megtérítését rendelje el. Ha jogszabály a növényzet kivágását engedélyhez köti, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az illetékes szakigazgatási szerv a növényzet kivágásához szükséges engedélyt megadja-e vagy sem. (PK440. sz. állásfoglalás, BH198511. sz.) 102