Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

azt adta elő, hogy az eltéréseknél csupán a dughagymatermelési technológia változtatásához igazított fejlesztésről és nem más új megoldásról van szó. Ezt a megállapítást azonban a szakértői vélemény mindenben nem támasztja alá. A vélemény pontosan le sem írja az eltérés lényegét. Arra utal, hogy a funkcióban nincs eltérés. Ez a megállapítás azonban önmagában nem elegendő a szabadalombitorlás megállapításához. A szabadalom nem a funkciót, nem a feladatkört védi, hanem a feladatot megvalósító megoldást. Ezért nem is lehet igényponti jellemzőként feladatmegjelölést alkalmazni. Ellentétes is a szakértői vélemény. A szakértő írásbeli véleményében arra utal, hogy kiálló fogakkal ellátott kiásókorong helyett a korongon végigfutó lapátok alkalmazása nem új megoldás. Ezzel szemben a kiegészítő szakvéleményben azt adta elő, hogy műszakilag más a megoldás, csak funkciójában azonos. Az eltérés nincs feloldva, nem tűnik ki, hogy a szakértő mit ért azon, hogy a megoldás műszakilag eltérő, funkciójában azonos. Az alperes szerint a kétfajta megoldás között lényeges eltérés van, elvében sem azonos a kétféle kialakítás. A szabadalom szerinti megoldás sorkövetésre épült, ezért alkalmazott a kiásókorongon különálló fogakat és másolószervként csúszóorrot. Ezzel szemben az alperes által készített gépnél nincs sortartás, sorkövetés, ezért alkalmaz végigfutó lapátot a kiásó dobon és hengert talajmásolószervként. Mindezt az első fokú bíróság nem tisztázta, ezért nem állapítható meg a rendelkezésre álló anyag alapján, hogy a kiásókorong kétfajta kialakítása eltérő műszaki megoldás megvalósítását jelenti-e. A szakértő szerint az elővágókés mellőzése sem új megoldás, ezt a talajelőkészítés módja, vegyszeres gyomirtás alkalmazása tette lehetővé, de esetenként alkalmazására szükség van, előfordult, hogy az alperes által gyártott gépre elővágókést szereltek fel. Ezzel szemben az alperes azt adta elő, hogy az eltérés lényeges, mert a szabadalomnál a kiásókorong alá hajlított elővágókés szolgál a dughagymasor alatt a talaj elvágására, ezzel szemben az alperes által alkalmazott megoldásnál a talajszelvény kimetszését is a kiszedődob végzi. Mindezt a szakértői vélemény, illetve az első fokú bíróság eljárása nem tisztázta. A szabadalombitorlás megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az esetleges eltéréseket mi indokolja, hogy adott esetben az agrokémia fejlődésével van összefüggésben. Ha a fejlődés új megoldás alkalmazását teszi szükségessé, a régi megoldásra vonatkozó szabadalmi oltalom erre az új megoldásra nem terjed ki. Annak a tisztázására lett volna tehát szükség, hogy a szabadalmi oltalomra vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából az alperes által kialakított berendezésnél megvalósult-e a szabadalmi igényponti jellemzők által meghatározott műszaki megoldás. 2. A felperesek utaltak arra is, hogy az alperes a módosítások tekintetében is a felperesek megoldását valósította meg, mert a módosítások is a felperesektől származnak. Ebben a tekintetben vizsgálni kellett volna, hogy — amennyiben a szabadalombitorlás nem állapítható meg — megvalósultak-e a Ptk. 86. §-a (4) bekezdésében és 87. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltételek, figyelemmel az 1978. évi 2. sz. tvr. 4. §-ának az (1) bekezdésére. Vizsgálni kellett volna, hogy ezek a módosítások nem jelentik-e a felperesek vagyoni értékű műszaki ismereteinek, tapasztalatainak a megvalósítását, hasznosítását. En69