Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

nek a megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha ezek az ismeretek közkinccsé még nem váltak, és bizonyítható, hogy az alperes kifejezetten a felperesek megoldását vette át jogosulatlanul. A bizonyítás anyaga ebben a kérdésben sem kielégítő. A közkincs jelleget akkor lehet megállapítani, ha bizonyítható, hogy ezek az ismeretek bárki által megismerhetővé váltak. Mindezekre tekintettel a szükséges további bizonyítás végett a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az első fokú bíróság ítéletét és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 368/1980. sz., BH 1981/2. sz. 58.) 20. A szabadalom megadására irányuló eljárás bejelentéssel indul meg, amelynek elengedhetetlen feltétele a találmány leírása. A leírás végén egy vagy több igénypontban meg kell határozni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét. Az a bejelentés, amely nem tartalmaz igénypontot, érdemi elbírálásra alkalmatlan [Ptk. 86. §, 1969. évi U. tv. (Szt.) 40., 41., 44. §]. I. A, kérelmező 1978. február 1. napján szabadalmi bejelentést nyújtott be az Országos Találmányi Hivatalhoz. A teljes vizsgálat lefolytatását kérte. Kérelmén lerótt 1000 Ft bejelentési illetéket. Kérelméhez szabadalmi leírást csatolt. A szabadalmi leírás — egyéb hiányosságok mellett — egy vagy több igénypontban nem határozza meg az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét. Az Országos Találmányi Hivatal az 1978. április 26. napján kelt és a kérelmező részére 1978. május 8-án kézbesített határozatával felhívta a kérelmezőt, hogy 1978. július 2-ig az igénypontokat pótolja. Tájékoztatta, hogy amennyiben a hiányokat a megszabott határidőig nem pótolja, a Hivatal a bejelentést el fogja utasítani, illetve hiányos tartalma szerint fogja elbírálni. Határidő halasztási kérelem lehetőségére is felhívta a kérelmező figyelmét. A kérelmező a felhívásnak nem tett eleget, ezért az Országos Találmányi Hivatal az 1978. augusztus 8-án kelt határozatával a szabadalmi bejelentést a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (a továbbiakban Szt.) 44. §-ának (3) bekezdése alapján — a 40. § (2) bekezdésére való utalással — érdemi vizsgálat nélkül elutasította. II. A kérelmező a bíróságtól kérte a határozat megváltoztatását. Előadása szerint úgy vélte, hogy a szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos követelményeknek eleget tett, ezért a hiánypótlást nem tartotta szükségesnek. A hiánypótlásra vonatkozó felhívásnak abból az utalásából, hogy. a Hivatal a bejelentést hiányos tartalma szerint fogja elbírálni, arra következtetett, hogy a Hivatal érdemben fogja vizsgálni a bejelentést. A Fővárosi Bíróság az elutasító határozat megváltoztatása iránti kérelmet elutasította. Az indoklás szerint az igénypont (igénypontok) előterjesztése az oltalmi kör megadása szempontjából nélkülözhetetlen. Ezért törvényszerűen hívta fel a Hivatal hiánypótlásra a kérelmezőt. A közölt tájékoztatásból nem következtethetett arra a kérelmező, hogy érdemben vizsgálják a szabadalmi bejelentését, mert a törvény szerint a hiánypótlás elmaradásának egyetlen következménye az elutasítás. A kérelmező fellebbezett az első fokú végzés ellen. A találmányok oltalmához fűződő jelentős népgazdasági érdekekre hivatkozott, és nem vitatván a jogszabályra történő utalás helyességét, bejelentette, hogy most már 70