Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

ták már korábban is a felperesek megoldását. Ezeket a módosításokat az agrotechnika fejlődése indokolta. Az alperes által gyártott gépek között volt olyan, amelynél a felhasználó utólag elővágókést szerelt fel. II. A felperesek keresetükben kérték megállapítani, hogy az alperes szabadalombitorlást követett el, kérték őt a bitorlás abbahagyására, a további jogsértéstől való eltiltásra és gépenként 18 000 Ft megtérítésére kötelezni. Az alperes elutasítást kért. Védekezése szerint az általa gyártott gépek nem jelentik a szabadalommal védett megoldás hasznosítását, a f őigénypont valamennyi jellemzője nem valósul meg. Az első .fokú bíróság ítéletében elutasította a felperesek keresetét. Az indokolás szerint szabadalombitorlást csak akkor lehet megállapítani, ha a szabadalmi főigénypont valamennyi jellemzője megtalálható a megvalósított megoldásban. Az alperes által gyártott berendezés eltér a szabadalommal védett megoldástól, mert a kiásókorong nem fogakkal van ellátva, a kiásókorongon végigfutó lapátok alkotják a kiásó szervet, a talajmásolószerv nem csúszóorr, hanem vashenger, és nincs elővágókés. Nincs jelentősége annak — az első fokú bíróság álláspontja szerint —, hogy az eltérések tekintetében az alperes átvette a felperesek által utóbb kialakított módosításokat, mert ezeket a módosításokat a szabadalom nem védi. Az első fokú ítélet ellen a felperesek fellebbeztek. Kérték az első fokú ítélet megváltoztatását és az alperesnek a kérését szerinti marasztalását. Arra hivatkoztak, hogy az eltérések a szabadalmi oltalmi körön belül maradó módosítások, amelyek rendeltetésük szerint azonos elemek alkalmazását jelentik, ezért megvalósult a szabadalombitorlás. A másodfokú eljárásban a Legfőbb Ügyész fellépett. Indítványozta az első fokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését vagy a másodfokú eljárás során további bizonyítás elrendelését. A rendelkezésre álló bizonyítási anyag nem alkalmas annak az elbírálására, hogy a szabadalmi igénypontoktól funkcionális eltéréseket nem eredményező, a felperesektől származó korszerűsítések jelentenek-e változást az oltalmi kör szempontjából. Az alperes írásban nem nyújtott be fellebbezési ellenkérelmet, a másodfokú tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. írásban kérte a tárgyalás elhalasztását. A Legfelsőbb Bíróság azonban a halasztás iránti kérelmet elutasította. III. A Legfőbb Ügyész indítványa alapos. A rendelkezésre álló adatok alapján az ügyben érdemben nem lehet dönteni. 1. Az első fokú bíróság helyesen hivatkozott arra, hogy a szabadalombitorlást csak akkor lehet megállapítani, ha a megvalósított megoldás a szabadalmi főigénypont valamennyi jellemzőjének megfelel. Az igényponti jellemzőket azonban nem lenét formálisan értelmezni. Nem az igénypontok szó szerinti szövege a lényeges, hanem az a műszaki megoldás, amelyet az igénypontban leírt jellemzők kifejeznek. Az első fokú bíróság által beszerzett szakértői vélemény nem alkalmas ennek a megállapítására. A talaj másolószerv eltérésének (csúszóorr helyett henger) szabadalomjogi szempontból nincs jelentősége, mert a főigényponti jellemző általánosságban „talajmásolószerv" alkalmazására vonatkozik, függetlenül ennek a kiviteli módjától. A másik két eltérésnél a szakértői vélemény nem kielégítő. A szakértő 68