Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

c) A Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a sérelmes helyzet megszüntetésére azt lehet kötelezni, aki a jogsérelmet okozta. Az alperesnek semmi szerepe nem volt az államigazgatási eljárásban hozott intézkedésekben. Egyébként az államigazgatási eljárásra és az ezzel kapcsolatos jogorvoslatra külön szabályok vonatkoznak. Ezek a külön szabályok kizárják az adott esetben a Ptk. rendelkezéseinek az alkalmazását. A láthatással kapcsolatos államigazgatási eljárás felülvizsgálatára a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján nem lehet az alperest kötelezni. 1 d) Személyhez fűződő jogok megsértése esetén a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében a polgári jogi felelősség szabályai szerint lehet kártérítést követelni. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése szerint kártérítés kötelezésére jogellenes károkozás esetén kerülhet sor. Ez irányadó abban az esetben is, ha a Ptk. 354. §-a alapján nem vagyoni kár fejében követelnek kártérítést. Ha a kárt az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben okozta, a károsulttal szemben a munkáltató felelős [Ptk. 348. § (1) bek.]. Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének külön feltételei vannak (Ptk. 349. §). Az adott esetben ezek a feltételek hiányoznak. Az alperes, illetve az alperes alkalmazásában levő személyek nem jártak el jogellenesen a felperessel szemben, neki kárt nem okoztak. A láthatási ügyben eljáró államigazgatási szervek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, eljárásukért az 'Oktatási Minisztérium nem felelős. Az alperes felülvizsgálati kötelezettségét sem mulasztotta el, mert ilyen kötelezettség nem tercelte. A jogszabályalkotással kapcsolatban pedig csak a minisztertanácsnak, illetve az országgyűlésnek felelős, polgári perben felelősségre vonni nem lehet. Egyébként sem vonatkozik a jogszabály egyedi jogok és kötelezettségek meghatározására, így az egyes személyek személyiségi jogait közvetlenül nem sértheti. Kártérítésre tehát alapul nem szolgálhat. Mindezekre tekintettel helyesen utasította el az első fokú bíróság a keresetet. A másodfokú eljárásban az alperes pernyertes lett, de költséget nem számított fel. Erről nem kellett rendelkezni. A felperes az ítélet elleni fellebbezésén nem rótt le illetéket, a bíróság elmulasztotta a fellebbezést hiánypótlás végett visszaadni. Ezért utólag leletezés terhével kellett felhívni a felperest az ítélet elleni fellebbezés illetékének a lerovására. (Legf. Bír. Pf. 20 592/1980. sz., BH 1981/2. sz. 57.) 12. í. A sírhelyhasználati jog kegyeleti célt szolgál, ezért gyakorlásánál kegyeleti szempontokat kell érvényesíteni. Aki a sírhelyhasználati jogosultságot megszerezte, az ott levő síremléket nem távclíthatja el. Az eltávolítás a meghalt személy emlékének megsértését jelenti [Ptk. 85. § (3) bek.]. II. A kegyeleti jogot sértő állapot megszüntetése kérdésében a személyiségvédelmi szabályokat és nem a birtokháborításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Ptk. 84. § (1) bek.]. I. Az e-i temető II. parcellája 10. sorában van egymás mellett a 10/a, 10/b és a 11. számú sírhely. Ezek közül az egyik sírba temették az 1928-ban meghalt id. F. J.-nét, a felperes nagyartyját, majd mellé temették fiának az első feleségét, az 1943-ban meghalt ifj. F. J.-né M. A.-t. A sírok egyikében temették el az 1973-ban elhunyt ifj. F. J.-t és az 1975-ben meghalt máso42