Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

dik feleségét, F. J.-né K. G.-t. A kérdéses sírokra vonatkozó sírhelyhaszná­lati jogot a F. család tagjai meghosszabbították. A három egymás melletti síregyüttes középső részén állott id. F. J.-né vörös márványból készült sír­emléke. F. J.-né K. G. végrendeletében a per során meghalt J. F.-et és feleségét tette meg örököseiül, és meghagyta, hogy sírkövet állítsanak a részére a megbeszélt szöveggel. A nevezettet J. F.. és felesége temettette el a temető­fenntartó hozzájárulásával a korábban meghalt ifj. F. J.-né M. A. fölé. El­távolították id. F. J.-né vörös márvány síremlékét, és mindhárom sírt el­fedő síremléket létesítettek a következő felirattal: „Itt nyugszik F. J. és két felesége." II. A felperes először J. F. és felesége ellen lépett fel. J. F. halála után I. r. alperesként a nevezett örökösét, ifj. J. F.-et, II. r. alperesként özv. J. F.­nét vonta perbe. A felperes keresetében id. J. F.-né síremlékének a visszaállítására kérte kötelezni az alpereseket. A per során módosította keresetét és arra kérte kö­telezni az alpereseket, hogy a síremléken tüntessék fel mindazoknak a ne­vét, akik a sírban nyugszanak. Az alperesek azonban ahhoz sem járultak hozzá, hogy a felperes ezt a saját költségére végeztesse el. Ezért a felperes fenntartotta eredeti keresetét és azt kérte, hogy nagyanyjának síremlékét az eredeti helyére állítsák vissza. Az alperesek elutasítást kértek. Védekezésük szerint nem követtek el jog­sértést, mert a végrendeleti meghagyást teljesítették. III. A járásbíróság elutasította a keresetet. ítéletének indokolása szerint az alperesek nem sértették a kegyeleti jogot és nem követtek el birtokhá­borítást, mert a végrendelet értelmében jártak el, a sírhelyet a végrendel­kező váltotta meg, ezért jogosult volt a régi síremlék eltávolításáról rendel­kezni, ilyen rendelkezés az új síremlék felállítására vonatkozó meghagyás.. Az első fokú bíróság ítéletének indokolása szerint ha idegen váltotta volna meg a sírt, az is jogosult lett volna a régi síremléket eltávolítani. Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Előadta, hogy lényegében három sír van egymás mellett, az alperesek id. F. J.-né sírja mellé temették el F. J.-né K. G.-t. Az a tény, hogy az alperesek a helynek meg nem felelő, egy sírhely fölött el nem férő síremléket létesítettek, nem teszi indokolttá a szomszédos sírban nyugvó F. J.-né síremlékének az eltávolítását. Hivat­kozott arra is, hogy a nevezett sírjára vonatkozó sírhelyhasználati jog 20 év múlva jár le. A megyei bíróság helyben hagyta az első fokú bíróság ítéletét. Az indo­kolás szerint a temetőfenntartó plébánia adatai ellentmondóak, ezért nem állapítható meg, hogy valóban három egymás melletti sírról van szó, a sír­helyhasználati jog a rendelkezésre álló adatok értékelése szerint F. J.-né K. G.-t illette meg, aki ezzel kapcsolatban jogosult volt végrendelkezni. Hi­vatkozott a másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában arra is, hogy a síremlék helyreállítása gyakorlatilag megvalósíthatatlan. A korábbi módosí­tott keresettől való elállás folytán az elhalt nevének az alperesek által fel­állított síremlékre való vésését sem lehetett kereseti kérelem nélkül elren­delni IV. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. 1. A per adatai alapján kétségtelen, hogy a II. r. alperes és az I. r. al­43

Next

/
Oldalképek
Tartalom