Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

deket ért sérelem orvoslása végett. Erre jogszabályi lehetősége nem volt. Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezetéről szóló 1958. évi 12. számú tvr. 28. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyvédi kamara képviseli az ügyvédek testületi érdekeit, gondoskodik az ügyvédi hivatás gyakorlásával járó jogok védelméről és a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről. Ez lényegében érdekképviseleti feladatot jelent, de nem jogosítja fel az ügyvédi kamarát, hogy az ügyvédek és az ügyvédi munkaközösségek helyett a személyhez fűződő jogok védelmében a saját nevében önállóan eljárjon. Az ügyvédeket általában ért sérelem az ügyvédségbe vetett bizalom csorbítására alkalmas. Az ilyen tartalmú valótlan közlemény ezért a közérdeket sérti. Az ügyvédi kamara mint érdekképviseleti szerv ennek a közérdeknek a védelmében sem indíthat sajtóhelyreigazítási eljárást. Az 1978. évi 2. sz tvr. 24. §-ának az (1) bekezdésével módosított Pp!,342. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti, az érintett személyen kívül az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) kérhet helyreigazítást. Az ügyvédek és az ügyvédi szervek tekintetében illetékes miniszternek az 1966. évi 22. sz. tvr.-el módosított 1958. évi 12. sz. tvr. 34. §-a szerint az igazságügyminisztert kell tekinteni. Tehát az ügyvédeket ért sérelem esetén közérdekből az igazságügyminiszter indíthat sajtóhelyreigazítási eljárást. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróságnak a per megszüntetésére vonatkozó rendelkezését a Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 253. §-ának a (2) bekezdése alapján helyben hagyta. Az első fokú bíróságnak a keresetet érdemben elutasító rendelkezését pedig a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és érdemi döntés mellőzésével a pert ebben a részében is megszüntette. (Pf. IV. 20 518/1975/5. sz., BH 1980/3. sz. 83.) 11. I. A Polgári Törvénykönyv általánosságban védi a személyhez fűződő jogokat, ezért a Ptk. 84. §-ának a rendelkezéseit bármilyen személyhez fűződő jog megsértése esetén lehet alkalmazni, de csak a jogsértővel szemben. II. A jogszabályalkotással kapcsolatban a Ptk. 84. §-a alapján nem lehet az illetékes szervet a sérelmes helyzet megszüntetése, végett jogszabálymódosításra, új jogszabály alkotására kötelezni. III. Kártérítésre kötelezésre csak jogellenes károkozás esetén kerülhet sor. Ez irányadó abban az esetben is, ha nem vagyoni kár fejében követelnek kártérítést (Ptk. 339., 354. §. , I. A felperes 1976. január 17-én kötött házasságot V. Gy.-vel. Házasságukból 1977. január 13-án B. utónevű gyermek született. A házasfelek között az életközösség megszakadt, majd a bíróság házasságukat felbontotta és a kiskorú gyermeket az anyjánál helyezte el. A, felperes külön perben kérte a gyermek elhelyezésének a megváltoztatását, ebben a kérdésben döntés még nem született. A felperes előadása szerint elvált házastársa nem biztosítja, hogy a gyermekével megfelelő kapcsolatot tartson. A láthatás kérdésében államigazgatási eljárás volt, illetőleg van folyamatban. A láthatás kérdésében eljáró államigazgatási hatóságok, tanácsi szervek nem tartoznak az alperes Oktatási Minisztérium felügyelete alá. A felperes gyermekének a láthatásával kap39