Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

csolatos államigazgatási eljárás tárgyában az Oktatási Minisztérium nem végzett vizsgálatot, ezt a felperes nem is kérte. A felperes keresetében előadta, hogy gyermekének láthatásával kapcsolatban megsértették személyhez fűződő szülői jogait.* Ezért az alperes felelős, mert nem gondoskodott a törvény megfelelő végrehajtásáról és végrehajtásának az ellenőrzéséről. Ez okból az alperest a jogsértő állapot megszüntetése végett új szervezeti és működési szabályzat kiadására, a láthatási ügyek intézésével kapcsolatos személyi állomány továbbképzése érdekében szükséges intézkedésre és a felperes gyermekének a láthatásával kapcsolatos folyó és lezárt ügyek felülvizsgálat útján való orvoslására kérte kötelezni. Kérte megállapítani, hogy a gyámhatóság eljárása jogalap nélküli, nem felel meg a törvény rendelkezéseinek. Előadta, hogy a gyermekének a láthatásával kapcsolatos jogellenes eljárás folytán kára keletkezett. A jogszabályok tanulmányozása időveszteséget okozott, különböző beadványokkal kapcsolatban készkiadásai voltak, kéthónapi betegállományával kapcsolatos keresetkiesése merült fel, és nem vagyoni kára is keletkezett a gyermekével való kapcsolat fellazulása folytán. Általános kártérítésként 10 000 Ft-ot kért megállapítani. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes által kifogásolt jogszabályok a társadalom érdekének megfelelően szabályozzák a gyermek és a szülő jogviszonyát, az Oktatási Minisztérium nem felelős a jogalkalmazás során esetleg okozott kárért. Nem felügyeleti hatósága a tanácsi államigazgatási szerveknek. Egyedi ügyben nincs felülvizsgálati jogköre, így az alperes sem eljárásával, sem mulasztásával nem okozhatott kárt a felperesnek, a gyámhatóságok esetleges mulasztásáért nem felelős. Az első fokú bíróság elutasította a keresetet. Az ítélet indokolásának a lényege szerint nem tartozik a bíróság hatáskörébe az államigazgatási szervek határozatainak a felülvizsgálata, sem a jogszabályok tartalmi felülvizsgálata, a láthatási ügyben az államigazgatási eljárás jogellenességének a megállapítása. Nincs lehetőség arra, hogy a felperes a számára kedvezőtlen államigazgatási eljárás tárgyát a személyiségi jog megsértésének a körébe vonja és a bíróság elé vigye. Az alperes kártérítésre nem kötelezhető, mert semmiféle tevékenységével vagy mulasztásával nem okozott kárt a felperesnek. Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Előadta, hogy az első fokú bíróság nem a keresete tárgyában határozott. Kifogásolta, hogy az első fokú bíróság 14 hónapon át folytatott le eljárást és ezt követően megállapította, hogy az ügy nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Érdemben arra hivatkozott, hogy a Ptk. minden személyhez fűződő jogot véd. Ezért ez a védelem kiterjed az általa érvényesített személyhez fűződő jogok védelmére is. Az alperes kérte helybén hagyni az első fokú ítéletet. II. A fellebbezés nem alapos: 1. Az első fokú bíróság ítéletének az indokolásában valóban vannak hiányosságok, ellentmondások. így a felperes kereseteként a felperes által a bírósághoz államigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt benyújtott keresetének a tartalmát jelöli meg, holott a felperesnek ezt a keresetlevelét a bíróság idézés kibocsátása nélkül már jogerősen elutasította, és a felperes ennek a keresetnek csak a 3. pontját kérte elkülöníteni és a jelen ügyhöz egyesíteni. Valóban elmulasztotta az első fokú bíróság a felperes 40