Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

5. Az állami ingatlan kezelője a polgári jog szabályai alapján a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja és a tulajdonos kötelezettségeit teljesíti. Az állami ingatlannal kapcsolatos perben tehát az ingatlan kezelője félként eljárhat (Ptk. 27. § 9/1969. (II. 8.) Korm. sz. r. 6. §]. A perbeli házasingatlan 1/2 részben az I. r. felperes, 1/2 részben az I. r. alperes Magyar Állam tulajdona. Az I. r. felperes illetőségén a II. r. alperesnek haszonélvezeti joga van. A felperesek — akik házastársak — a keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az ingatlan egy részének tulajdonjogát ráépítés útján megszerezték. Ennek következtében az I. r. felperest az ingatlan 11/22 része, a II. r. felperest 5/22 része, az I. r. alperest pedig 6/22 része illeti. A II. r. alperes haszonélvezeti joga az I. r. felperes illetőségén 6/22 részben áll fenn. Az I. r. alperest a perben az állami illetőség kezelője, a Sz.-i Ingatlankezelő Vállalat képviselte. A járásbíróság ítéletével azt állapította meg, hogy a felperesek a perbeli ingatlan 2/10 részét egymás között egyenlő arányban ráépítés folytán megszerezték. Ezt a részt a II. r. alperes haszonélvezeti joga nem terheli. Ennek következtében az egész ingatlanból az I. r. felperes tulajdoni hányada 5/10, a II. r. felperesé 1/10, az I. r. alperesé pedig 4/10. A II. r. alperesnek az I. r. felperes tulajdoni hányadán 4/10 rész erejéig haszonélvezeti joga van. Az ítélet ellen a felperesek és a II. r. alperes fellebbeztek. A megyei bíróság végzésével a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint a járásbíróság a per során lényeges eljárási szabálysértést követett el. A, perben ugyanis I. r. alperesként a Magyar Állam szerepel, a Ptk. 27. §-a értelmében pedig az államot, ha polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt, a pénzügyminiszter képviseli, aki ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át. A perben nincs adat arra, hogy a pénzügyminiszter a jelen per tekintetében a képviseleti jogkörét az ingatlankezelő vállalatra ruházta volna át. A vállalat a Magyar Államot a 9/1969. (II. 9.) Korm. számú rendelet alapján sem képviselheti. Ez következik a Legfelsőbb Bíróságnak a BH 1978. évi 10. számában 423. sorszám alatt közzétett eseti döntéséből is. A megyei bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 27. §-a értelmében az államot, ha polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt, a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. Ilyen eltérő rendelkezést tartalmaz a 9/1969. (II. 9.) Korm. számú rendelet 6. §-a, amely szerint az állami ingatlan kezelője a polgári jog szabályai alapján a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja és a tulajdonos kötelezettségeit-teljesíti. A tulajdonost a dolog természete szerint az a jog is megilleti, hogy a tulajdonát érintő perben eljárhat. Minthogy pedig az említett rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az állami tulajdonban levő ingatlanilletőség kezelője az ingatlankezelő vállalat, amely a perben eljárt, a megyei bíróság az állam képviseletének nem megfelelő voltára hivatkozással tévesen helyezte hatályon kívül a járásbíróság ítéletét és utasította a járásbíróságot a per újabb tárgyalására. Csak arról lehetett 20