Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)
mint amelyet a tanácsi rendelettel a lakóházakra megállapított házirendnek a Ptk-val összhangban levő szabályozása megengedhetőnek tart. A háztartási gépek használatára a házirendben meghatározott időtartam nem vonatkozik az üzemi jellegű gépekre, amelyek a lakásban nem üzemeltethetők [Ptk. 100. §, 140. §5]. II. Az öröklakások tulajdonosait nem lehet az igényeik érvényesítésétől elzárni azon az alapon, hogy a birtokháborító alperes a társasház közgyűlésén nem vesz részt, s így ügyében nem hozható határozat [Ptk. 149 §6]. A peres felek valamennyien tagjai a társasházközösségnek, a lakásuk ebben az épületben van. Az I—II. r. felperesek öröklakása a földszinten, a III. r. felperesé a II. emeleten, míg az alperes öröklakása a felperesek lakása között, az I. emeleten helyezkedik el. A felperesek a keresetükben előadták, hogy az alperes a fenti öröklakásában gépi szövőműhelyt létesített, amelyet két igen nagy súlyú gép üzemeltetésével tart fenn. A gépek által okozott állandó zaj a felpereseket nyugalmukban olyan mértékben zavarja, hogy a lakásukban tartózkodni, pihenni nem tudnak. Emellett a lakások céljára készült épület falai és födémé nem olyan terhelésre készültek, hogy ipari gépek üzemeltetését károsodás nélkül elbírják. Hivatkoztak a felperesek arra is, hogy a társasház alapító okirat a lakások rendeltetésétől eltérő használatát nem teszi lehetővé, ezért az alperest — akit a gépek üzemeltetésének abbahagyására eredménytelenül szólítottak fel — birtokháborító magatartásától való eltiltásra, a gépek leszerelésére és elszállítására kérték kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy nem szövő, hanem villanymeghajtású kötőgépeket üzemeltet, amelyek korántsem érik el a keresetlevélben megjelölt súlyméreteket, s ezeknek a működtetése nem zavarhatja a felperesek nyugalmát. Csatolta az illetékes kerületi tanács műszaki osztályának véleményét, amelyből kitűnően a gépek üzemeltetéséhez külön engedélyre nincs szükség, és az általuk okozott zaj nem éri el az OÉSZ II. kötet 7. §-ának (4) bekezdésében meghatározott 40 phon zajszintet. A felperesek részletes beadványukban időpontok megjelölésével adták elő észrevételeiket, amelyekből kitűnően az alperes a késő esti órákban, vasár- és ünnepnapokon is üzemelteti, illetőleg szerelteti a gépeket s ezzel a felpereseket nyugalmukban szinte állandó jelleggel zavarja. Tanúkra is hivatkoztak, akik az alperes tevékenységét az adott időpontokban észlelték. A gépek által okozott zaj mérésére szakértő kirendelését kérték. Az első fokú eljárásban a bíróság az alperes által csatolt műszaki szakértői vélemény és az egyéb bizonyítási anyag alapján a felperesek keresetét elutasította. A bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy az alperes által végzett tevékenység birtokháborítást valósítana meg, illetőleg az alperes lakásának rendeltetésszerű használatával ellentétes tevékenység volna. Az ítélet ellen a felperesek jelentettek be fellebbezést. A másodfokú eljárásban a bíróság további bizonyítást folytatott le, szakértőt rendelt ki az alperes használatában levő gépek által okozott zajszint mérésére. A szakértő helyszíni szemlét tartott és az alperes lakásán a szemle időpontjában megtalálható kötőgép üzemeltetése alapján azt állapította meg, hogy a gép által okozott zaj a nappal megengedhető zaj mértékét nem éri el, az éjszaka 5 Az 1977. évi IV. tv-nyel megállapított új szövegben 140. § (1) bek. 6 Az 1977. évi IV. tv-nyel megállapított új szövegben 149. § (4) bek. 94