Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

engedélyezhető zajszintet viszont meghaladja. Ennek alapján a másodfokú bíróság részben megváltoztatta az első fokú ítéletet és esetenként kiszabandó pénzbírság terhével eltiltotta az alperest attól, hogy munkanapokon este 21 órától reggel 7 óráig, munkaszüneti napokon pedig egész napon át munkagépet üzemeltessen, illetőleg a fenti időtartam alatt olyan tevékenységet folytasson, amely a felperesek lakásában 35 decibelt meghaladó zajszintet okoz. Egyben az alperest perköltség fizetésére kötelezte. A felperesek ezt meghaladó kereseti igényét a bíróság elutasította, mert álláspontja szerint a társasház-közösség közgyűlése határozhat abban a kérdésben, hogy az alperes az épületben egyáltalán folytathat-e kötőipari tevékenységet. Az I—II. r. felperesek újabb keresetet terjesztettek elő a bíróságnál, amelyben az alperest a lakásában folytatott kötőipari tevékenységtől kérték eltiltani. Keresetük tartalmilag a társasház-közösség közgyűlési határozata pótlására irányult, mivel az összehívott közgyűlés az alperes távollétében e kérdésben határozatot nem hozott. A bíróság a keresetet végzésével elutasította, megállapította, hogy a felperesi kereseti kérelem ítélt dologra irányul. A közgyűlési határozat pótlására előterjesztett kérelem ugyanakkor időelőtti, mert határozat hiányában a bíróság azt pótló rendelkezést nem hozhat. így a felperesek újabb kérelme eredménytelen maradt. A felperesek eredeti kereseti igénye tárgyában hozott jogerős ítélet ellen megalapozatlanság és törvénysértés miatt, míg a felperesek újabb keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasító jogerős végzés ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos. A felperesek kereseti kérelme egyrészt arra irányult, hogy a lakásaik között elhelyezkedő lakásban részben ipari tevékenységgel, részben egyéb módon birtokháborító magatartást tanúsító alperest e tevékenységeitől a bíróság tiltsa el, másrészt — ezen túlmenően — állapítsa meg, hogy a társasházban levő öröklakásban a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül a lakások állagát is rongáló ipari tevékenység nem folytatható. Ennek alapján kötelezze az alperest a gépek leszerelésére és elszállítására. A bíróság a kereseti kérelemnek csak a gépek üzemeltetésével összefüggő, birtokháborítástól való eltiltásra irányuló részével foglalkozott a per során. A jogerős ítélet a zajszint mértékét megállapító igazságügyi szakértői véleményen alapult. A bíróság azonban figyelmen kívül hagyta a jogerős ítélet meghozatala előtt írásban tett észrevételekben előadott újabb tényeket, így nem foglalkozott azzal az előadással, hogy a szakértői mérés időpontjában még nem működő központi fűtés kazánjának zaja az I. és II. r. felperesek földszinti lakásában eleve olyan mértékű volt, amely az alperes munkagépének üzemeltetése mellett már feltétlenül meghaladja a szakértő szerint még megengedhető zajszintet. Nem tért ki a bíróság a felperesek által panaszolt egyéb magatartásra, amely — a felperesek véleménye szerint — ugyancsak alkalmas a birtokháborítás megállapítására. Végül a bíróság a felperesek részéről panaszolt több gép üzemeltetésével szemben csupán egyetlen kötőgép használatával járó zajártalommal foglalkozott, mivel a szakértői szemle időpontjában — szemben a per eddigi adataival — csupán egy gép volt fellelhető az alperes lakásában. Ugyanakkor a bíróság nem vizsgálta azt a tényállítást sem, hogy az alperes által üzemeltetett gépek hatására az I—II. r. felperesek öröklakásában állagromlás következett be, a szoba falai megrepedeztek. Végül nem 95