Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)
között — a fogyasztói érdekek és a versenytársak érdekeinek a védelme. Ezeket a szempontokat ezért a jogszabály egyes rendelkezéseinek az értelmezésénél figyelembe kell venni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a védjegyügyben eljárt hatóság, illetve bíróság jogosult lenne a tételes jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kizárólag célszerűségi szempontok szerint dönteni. 2. A védjegyjogosultnak bizonyos rendelkezési lehetősége van a védjegy felett, de csak a törvény keretei között. így más részére engedélyezheti a védjegy használatát, a védjegyoltalmat átruházhatja, lemondhat a védjegyoltalomról. Az adott esetben az ütköző védjegy jogosultja ilyen rendelkezést nem tett. Annak a nyilatkozatnak, amely szerint nincs kifogása a kért védjegyoltalom engedélyezése ellen, semmiféle jogi hatálya nincs. Ez a nyilatkozat a jogszabály által biztosított és a védjegy sorsára kiható rendelkezésnek nem tekinthető. 3. A védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény (Vt) 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban azonos vagy hasonló áruk tekintetében az a megjelölés, amely másnak védjegyoltalom alatt álló megjelöléséhez az összetéveszthetőségig hasonlít. Ez a kizáró feltétel megállapítható. Az ütközőként megjelölt védjegy árujegyzéke részben azonos az oltalmazni kért védjegy árujegyzékével. Mindkettő kiterjed az 5. áruosztályba tartozó higiéniai termékekre. Az oltalmazni kért FABIANI és a már oltalom alatt álló FABIANOL megjelölések az összetéveszthetőségig hasonlítanak egymásra. A Legfelsőbb Bíróság állandó gyakorlata szerint a védjegyként alkalmazott, illetve alkalmazandó fantáziaszavak tekintetében az összetéveszthetőség vizsgálatánál a magyar nyelv sajátosságaira kell tekintettel lenni, függetlenül a megjelölések eredetétől és jellegétől (Pkf. IV. 21 154/1977. sz.). Nyelvünk döntő jellegzetessége, hogy a szó elejét hangsúlyozza, a szó alapértelmének a meghatározója rendszerint a szó első része. Ezért, ha két szó között csak a végződésben van eltérés, fantáziaszavak esetében is úgy tűnik, mintha a két fantáziaszó ugyanannak az alapszónak a továbbképzése lenne (Pkf. IV. 20 474/1976. sz.). Figyelembe véve ezért, hogy az adott esetben csak a szó végén levő két betűben van eltérés, a kétfajta megjelölés között az összetéveszthetőség megállapítható. így a védjegyoltalom kizárt. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az ügyészi fellebbezés alapján megváltoztatta az első fokú bíróság döntését és a kérelmet elutasította. Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy az első fokú bíróság végzésének a rendelkező részében hiányzik azoknak a termékeknek a szabatos megjelölése, amelyekre a védjegyoltalmat az első fokú bíróság engedélyezte. A szöveg „korlátozott árujegyzésre" utal, az oltalom tárgykörébe tartozó termék (termékek) pontos megjelölése (felsorolása) helyett. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 869/1978. sz., BH 1979/10. sz. 315.) III. A tulajdonjog a) A tulajdonjog tartalma és védelme 36. í. A társasházban levő öröklakások tulajdonosai sem kötelesek a társtulajdonos részéről nagyobb méretű zavarással járó tevékenységet eltűrni, 93