Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

gyártás milyen gazdasági és egyéb előnyöket jelent az esetleges importbeszerzéssel szemben. Kétségtelen, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint az importbeszerzés elmaradásából származó előnyt általában csak akkor lehet figyelembe veni, ha korábban volt import, illetve azzal határozottan számolni kellett. Ez azonban csak a tényleges gazdasági előny kimutatására vonatkozik, illetve arra az esetre, ha a hasznos eredmény kiszámítására e nélkül is lehetőség van. Abban az esetben azonban, ha egyébként a hasznos eredmény ténylegesen nem mutatható ki, az eszmei díjazás tekintetében a bíróság azt is mérlegelési körébe vonhatja, hogy a szabadalommal védett eljárás alkalmazása mennyivel előnyösebb, gazdaságosabb, mintha a vállalat saját gyártás helyett máshonnan, pl. külföldről szerezte volna be az előállított termék alapanyagát. Mindezeknek a körülményeknek a felderítésére megfelelő adatok, bizonyítékok nem állanak rendelkezésre. További jelentős bizonyítási eljárásra van szükség. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése értelmében — fellebbezési kérelmek, illetve ellenkérelmek korlátai között — az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. V. Vitás volt a felek között a díjkulcs mértékének a meghatározása, illetve a díjkulcsnál figyelembe vehető tényezők alkalmazása és a díjazás kezdete. Elsősorban vitás volt a találmány színvonalának a kérdése. 1. A díjkulcs meghatározásánál a találmány szellemi, műszaki színvonala döntő jelentőségű. Ezzel kapcsolatban a szakértői vélemény valóban ellentmondónak látszik. A szakvélemény lényeges tartalma szerint közismert és viszonylag egyszerű vegyület szintézisére volt szükség, és maga a szintetizáló eljárás sem tekinthető bonyolultnak. Az tűnik ki a szakvéleményből, hogy a felperesek érdeme a megfelelő módszer és a megfelelő paraméterek kiválasztása, amihez hosszadalmas kísérletekre, de alapjában véve rutinmunkára volt szükség. Mindezek ellenére a szakértő azért nyilvánított olyan véleményt, hogy a találmányi színvonal átlagon felüli, mert a kidolgozott eljárás eltér a korábbi ismeretektől. Ez viszont a találmányi jelleg feltétele, s mint ilyen, a találmányi színvonal eléréséhez szükséges, önmagáT ban azonban nem elegendő annak megállapításához, hogy a találmány átlagon felüli színvonalú. Nem tűnik ki a szakértő véleményéből, illetve nyilatkozatából, hogy az átlagon felüli színvonal megállapításánál mire volt tekintettel, a szokásos műszaki eljárásokra-e vagy más hasonló jellegű találmányoknak a színvonalára. Az összehasonlításnál a színvonal megállapításánál ugyanis a más, hasonló jellegű találmányokkal kell a perbeli találmányt összevetni. 2. A díj kulcs meghatározásánál csak azokat a szempontokat lehet figyelembe venni, amelyek a szabadalmi eljárás tényleges alkalmazásához kapcsolódnak. Nem befolyásolja a vállalati hasznos eredményt, ha a találmány alapján készült termék exportképes, de azt nem exportálják. Nincs jelentősége annak sem, hogy a szabadalmat egyéb területen is lehet alkalmazni. Ez után csak akkor jár díjazás, ha az alperes valóban alkalmazza egyéb területen is a felperesek eljárását. Nem lehet díjkulcsemelő tényező az igen nagy mennyiségű gyártás. A gyártás mennyisége ugyanis a díjalapot jelentő hasznos eredményben kifejezésre jut. A bírósági gyakorlat az igen nagy mennyiségű gyártást inkább díjkulcsrontó tényezőnek tekinti, mert a 82