Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

ján van-e lehetőség a felperes által végzett, az alperes számára hasznos tevékenység díjazására. 2. A Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése szerint, aki másnak a rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Ebből a szempontból elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a felperes tevékenysége folytán keletkezett-e jogalap nélkül előny az alperes számára. Az előny kérdésében tisztázni kellett volna, hogy az alperes a vízelvezetési tervtől eltérő megvalósítás folytán mennyivel került előnyösebb helyzetbe. Ebben a tekintetben nem elegendő a kétféle megoldás költségkihatásainak a vizsgálata. Össze kell vetni mindkét megoldás összes előnyét és hátrányát. A tervező észrevételeiben vázolta, hogy milyen hátrányokkal kell számolni. A perben meghallgatott szakértő nyilatkozatai között ellentmondás tapasztalható. Kijelentette, hogy a kétfajta megoldás egyenértékű, a terület lebetonozása esetén szükséges munkálatok tekintetében azonban nem egyértelműen nyilatkozott. Vizsgálni kell azonban azt is, hogy ezt a vagyoni előnyt az alperes menynyiben szerezte a felperesek rovására jogalap nélkül. Vizsgálni kellett volna, hogy a megoldás kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatban a felperesek munkaköri kötelezettségüket teljesítették-e. Abban az esetben, ha a munkaköri kötelezettség megállapítható, az előny szerzése nem történt a felperesek rovására, és nem keletkezett jogalap nélkül, mert a beavatkozó tényeként bírálandó el, a beavatkozó és az alperes közötti megbízási jogviszonyból ered. Ha a munkaköri kötelezettség nem állapítható meg, vizsgálni kell, hogy a javaslat kidolgozása a felperesek számára milyen terjedelmű, jellegű és értékű munka végzését tette szükségessé és milyen költséggel járt. A megoldás megvalósítása révén az alperes által elért hasznos eredménynek azt a részét lehet a felperesek rovására keletkezettnek tekinteni, amely a munkaköri feladatukon kívül végzett munkájuk és az általuk viselt költség ellenértékeként megállapítható. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az óvásnak helyt adott és a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében határozott. A döntéshez szükséges tények az iratok alapján nem állapíthatók meg, ezért az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. (P. törv. IV. 20 813/1978., BH 1979/5. sz. 175.) dd) Találmányi jog 18. 7. A találmányi megoldás újdonságát illetően azt kell vizsgálni, hogy az ismert eljárások, elvek, törvényszerűségek elegendő útmutatást szolgáltatiak-e szakember részére a bejelentés szerinti megoldás létrehozásához. Az újdonság megállapításához önmagában nem elegendő az a tény, hogy korábban teljesen azonos megoldást nem alkalmaztak. II. Az önmagában ismert elemek felhasználásával is jöhet létre találmány. Ilyenkor a szabadalmazhatóság feltétele, hogy az önmagukban ismert elemek sajátos alkalmazási módja vagy területe, a műveleti sorrend, illetőleg az együttalkalmazás (kombináció) olyan műszaki többlethatást eredményezzen, amelynek a felismeréséhez és megvalósításához a szakembertől elvárható tevékenységet meghaladó alkotó jellegű működésre volt szükség. 47