Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

lajdonos (társtulajdonos) jognyilatkozata ítélettel nem pótolható [Ptk. 5. § (3) bek., 207. § (1) bek.* 29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. r. 40. § (2) bek.]. A 611/2 hrsz. alatt nyilvántartott 1829 m2 nagyságú ingatlan eszmei 2/3-ad része a felperes, 1/3-ad része pedig az alperes tulajdona. A felperes tulajdona még az előbbi ingatlannal szomszédos 616. és 617. hrsz. ingatlan is. Az építési hatóság a 611/2 hrsz. ingatlan megosztásával és egyik részének a 616 és 617 hrsz. ingatlanokkal történő összevonásával végrehajtható telekalakítást engedélyezett. Az alperes az ennek megfelelő megosztáshoz nem járult hozzá. A felperes keresetében előadta, hogy építkezni kíván, ezért kérte, hogy a bíróság ítéletével pótolja az alperes hozzájárulását a tervezett telekalakításhoz. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint méltánytalan vele szemben, hogy ingatlanáról csak a temető felé tudna kijárni. Az első fokú bíróság — a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre hivatkozással — ítéletével pótolta az alperes hozzájárulását az építési hatóság által engedélyezett telekalakításhoz. Az indokolás szerint a tervezett építkezés a felperesnek méltánylást érdemlő magánérdeke, mert összevonás hiányában ingatlanait nem tudja megfelelően használni. Az alperes jogos érdekeivel a megosztás nem ellenkezik, mert a kijárás a részére a Temető utca felé biztosított. Figyelemmel volt a bíróság arra is, hogy a felperes hajlandó az alperes részére a Lenin utca felé átjárási szolgalmi jogot engedélyezni. A másodfokú bíróság azzal a kiegészítéssel hagyta helyben az első fokú ítéletet, hogy a felperes köteles értékkiegyenlítés címén 798 forintot fizetni az alperesnek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperesnek fontos érdeke, hogy lakóházat építsen. A Temető utcában házak is vannak, az alperes a telekalakítás után is közútról közelítheti meg ingatlanát. Ezért a keresetnek helyt adott, tekintettel azonban arra, hogy a megosztás folytán a visszamaradt ingatlan értékében csökkent, ennek megfizetésére kötelezte a felperest. • A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. Telekalakításra hivatalból vagy a felek kérelmére kerülhet sor. Hivatalból folytatott eljárás esetében az építési hatóság telekalakítást elrendelő határozatot hoz. Ha viszont az érdekeltek valamelyike telekátalakítás engedélyezése iránt kérelmet terjeszt elő, s azt az építési hatóság elvileg engedélyezi, a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. rendelet 40. §-ának (2) bekezdése értelmében az érdekeltek a földrészletek tulajdonjogában a jogerős határozatnak megfelelően bekövetkező változások ingatlannyilvántartásba való bejegyzését (telekkönyvi bejegyzését) csak szerződés alapján kérhetik. Az építésügyi hatóság ugyanis csupán azt bírálja el, hogy város- (község-) fejlesztési és rendezési tervek figyelembevételével a telekalakítás feltételei mennyiben állanak fenn. Miután azonban a telekalakítás az érintett ingatlantulajdonosok számára egyben tulajdonváltozást is eredményez, olyan esetben, amikor egyéni kérelem alapján kerül sor a telekalakítás engedélyezésére, a tulajdonváltozást eredményező bejegyzés csak az érdekelt személyek szerződése alapján kérhető. 1 Az 1977. évi IV. tv-nyel módosított 205. §. 13