Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

A Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Ebből viszont értelemszerűen következik, hogy a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdésére alapított igény érvényesítésével egyik szomszédos tulajdonos (társtulajdonos) sem kényszerítheti a másik felet szerződéskötésre. Amikor tehát az érdekelt felek egyike sem hajlandó hozzájárulni a másik fél által kért telekalakításhoz, a Ptk. 5. §-a (3) bekezdésének alapján a telekalakítást ellenző tulajdonos (társtulajdonos) jognyilatkozata ítélettel nem pótolható. A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A kereset arra irányul, hogy a 611/2 hrsz. ingatlanon fennálló közös tulajdon természetbeni megosztása után annak a Lenin utca felé eső részét a felperes megkapja, vagy e résznek a felperes tulajdonában levő szomszédos 616 és 617 hrsz. ingatlanokhoz történő egyesítése után önálló építési telek legyen kialakítható. A Ptk. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében a közös tulajdon tárgyát elsősorban természetben kell megosztani. A felperesi igény érvényesítésére a felhívott anyagi jogi rendelkezés alapján akkor van lehetőség, ha az ingatlannak a felperes által kért módon való természetbeni megosztását az építési hatóság engedélyezi, és a felperes által igényelt megosztási mód az alperes méltányos érdekeit számbavehetően nem sérti. A perben eljárt bíróságok téves jogi álláspontjuk folytán ez utóbbi körülményeket nem vizsgálták, ezért a tényállás ebben a körben kiegészítésre szorul. Az előadottak alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, de egyben megalapozatlan is, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében mindkét fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V- 20 996/1977. sz., BH 1978/7. sz. 280.) 3. I. A jognyilatkozat ítélettel — az egyéb feltételek megléte esetén is — csak akkor pótolható, ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll [Ptk. 5. § (3) bek.]. II. Ingatlan közös tulajdonának megszüntetését csak a tulajdonos követelheti [Ptk. 112. § (1) bek., 148. §, PK 10. sz.]. III. A bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van [Pp. 227. § (1) bek.]. A perbeli 2388 m2 területű ingatlan a telekkönyv szerint 1/3—1/3 részben az alperes tulajdona. A felperesek, valamint a II. és III. r. alperesek által aláírt, 1977. január 26-án készített, a járási földhivatal által 1977. február 24-én jóváhagyott megosztási vázrajz szerint az ingatlan területe a megosztás előtt 2 kat. hold 664 O-öl, a megosztása után keletkezett három földrészleté pedig egyaránt 1288 •-öl. Különbség van tehát a telekkönyv és a vázrajz térmértéki adatai között. Az 1977. február 13-án kelt adásvételi szerződéssel Sz. E. az 1288 [J-öl ingatlanát 7500 Ft vételárért eladta T. S.-nak és feleségének (a felpereseknek). Az I. r. felperes a járásbíróságnál 1977. április 18-án tartott ügyfélfogadáson a felesége nevében is előadta, hogy az adásvételi szerződést a telek14