Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság jogerős ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot üj eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 011/1978. sz., BH 1979/2. sz. 62.) 47. Az elbirtoklás útján történt tulajdonszerzést nem akadályozzák az ingatlanszerzést korlátozó rendelkezések, ha ezek hatályba lépése előtt az elbirtoklás már megtörtént [Ptk. 121. §, 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 18. § (2) bek.]. A 1276/1 (új 1014) hrsz. alatt felvett lakóház, udvar, kert juttatás során hozott államigazgatási határozattal a felperesek egyenlő arányú tulajdonába került. Az 1276/2 (új 1013.) hrsz. kert — ugyancsak juttatás címén hozott határozat alapján — az alperesek fele-fele arányú tulajdona. A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek ingatlanát elbirtokolták. Az alperesek a kereseti kérelem teljesítését csak abban az esetben nem ellenezték, ha a felperesek „jogalap nélküli gazdagodásuk megtérítését" vállalják. A járásbíróság — a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett — ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Megállapította: a felperesek tulajdonszerzésének — a járási hivatal igazgatási osztályának jogerős határozatára tekintettel — egyedül az az akadálya, hogy a felperesek már tulajdonosai egy lakóteleknek, így ezen felül a telket nem szerezhetik meg. A jogerős ítélet ellen megalapozatlanság és törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 121. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi elbirtoklás útján a dolog tulajdonának a megszerzését annak, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át, szakadatlanul birtokolja. A Ptké. 80. §-a előírja, hogy a Ptk. hatálybalépésekor (1960. V. 1.) folyamatban levő elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év szükséges, kivéve ha az elbirtoklási időből ennél kevesebb van hátra. Mivel az elbirtoklás eredeti szerzésmód, az ítéletben a járásbíróságnak meg kellett volna állapítania az elbirtoklás megkezdésének és befejezésének az időpontját. Csak ennek ismeretében lehetett volna dönteni abban a kérdésben, hogy a korlátozó rendelkezések a telekkönyvön kívüli tulajdonszerzést akadályozzák-e vagy sem. Ha ugyanis az lenne megállapítható, hogy az alperesek ingatlanának tulajdonjogát a felperesek 1970. május l-ig elbirtokolták, a 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 18. §-a (2) bekezdése szerint a rendeletnek a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezései nem alkalmazhatók. A járásbíróság megalapozatlanul állapította meg — a felek részletes meghallgatása s a telekkönyvi iratok beszerzése nélkül —, hogy a felperesek 1946. július 18. napjától sajátjukként birtokolják az alperesek ingatlanát. Az iratokhoz csatolt haszonbérleti szerződésben írt 1198 hrsz. ingatlant az I. r. felperes többedmagával 1951. szeptember 30-ig e címen volt jogosult használni. Ott — 600 Q-ölön — fűrésztelepet létesített. A felperesek szerint a terület parcellázása során juttatták az alperesek részére a 1276/2 hrsz. ingatlant, ahol a fűrésztelepük van. Az 1198 hrszámú ingatlannak az alperesek tulajdonába került — és parcellázás során keletkezett — 1276/2 hrsz. ingatlannal történő (részbeni) azo118