Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

szerződés alapján jutott, tehát olyan helyzetet kell teremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Mindkét fél a kapott szolgáltatás vagy más vagyoni előny természetben vagy értékben való visszatérítésére köteles. Ezek szerint a szerződéskötés előtt fennállott helyzetnek a Ptk. 237. §-a (1) bekezdésén alapuló visszaállítása során a fél új tulajdont nem szerez, mert a szerződés érvénytelensége visszahat a szerződéskötés idejére, és így az eredeti állapot helyreállítása nem vonható az említett jogszabályokban írt „megszerzés" fogalmi körébe. Ugyancsak nem tekinthető új tulajdonszerzésnek, ha az ingatlant átruházó szerződés felbontására (Ptk. 319. §); az ajándék visszakövetelése folytán az ajándékozott ingatlan visszaadására [Ptk. 582. § (1)—(3) bek.]; a tartási, életjáradéki szerződésnek a felek megfelelő kielégítésével történő megszüntetésére [Ptk. 589. § (2)—(3) bek.] kerül sor. Ezekben az esetekben is a szerződéskötés előtti állapot visszaállításához hasonló helyzet keletkezik. Az említett jogszabályok ezekre az estekre sem tartalmaznak tulajdonszerzési korlátozást, ezért nincs szükség a szerzőképesség vizsgálatára. Ha az említett jogkövetkezmények folytán valamely személy vagy család ingatlan tulajdona a jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladja, a tulajdonost az említett rendeletek 8. §-a szerinti elidegenítési kötelezettség terheli. (PKT 1/1979. sz., BH 1979/3. sz.) 41. A tulajdonszerzési korlátozás vizsgálatával kapcsolatban a szerző félnek az államigazgatási szákigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozata a bíróságot nem köti, a bíróság azt a perben felülbírálhatja. Az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről a 31/1971. (V. 5.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban R. I.), az ennek végrehajtására kiadott 25/1971. (X. 5.) ÉVM—IM számú együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr. I.) és az ezeket módosító rendeletek, az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről pedig a 32/1971. (X. 5.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R» II.), a végrehajtásáról szóló 26/1971. (X. 5.) ÉVM—IM számú együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr. II.) és az ezeket módosító rendeletek rendelkeznek. Az R. I. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint — hasonlóan az R. II. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakhoz — a tulajdonszerzésre irányuló szerződést illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet teljesíteni csak akkor szabad, ha a szerző fél igazolja, hogy nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá. A Vhr. I. 10. §-ának (1) bekezdése és a Vhr. II. 8. §-a pedig akként rendelkezik, hogy ezt a körülményt a szerző fél által kiállított és az állandó lakóhelye szerint illetékes államigazgatási szakigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozattal kell igazolni. Nem rendelkeznek a tulajdonszerzést korlátozó jogszabályok arról, hogy az említett záradékolt nyilatkozatot a bíróság előtt folyó perben is be kell szerezni, illetőleg hogy a bíróság a tulajdonszerzési korlátozás kérdésének eldöntését köteles lett volna az államigazgatási szakigazgatási szerv elé terjeszteni. Az említett jogszabályi rendelkezések helyes értelme szerint a bíróság 111