Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

— az ügy érdemében hozott ítéleti döntése előtt — köteles vizsgálni, hogy a szerző fél nem esik-e tulajdonszerzési korlátozás alá. A fél által kiállított és a szakigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozat nem minősül államigazgatási határozatnak. A záradékolt nyilatkozat csak mint egyik bizonyíték (Pp. 6. §) értékelhető. Ezt támasztja alá a tulajdonszerzési korlátozást rendező jogszabályokkal kapcsolatosan kiadott 41/1972. ÉVM—IM számú együttes közlemény 13. pontjában közölt állásfoglalás is. E szerint a perben a bíróság vizsgálja és az esetleg szükséges bizonyítás után dönti el azt a kérdést, hogy a szerző fél tulajdonszerzési képességét jogszabály korlátozza-e vagy sem. (PKT 2/1979. sz., BH 1979/3. sz.) 42. Az ajándékba adott ingatlan visszakövetelésére irányuló jogot nem érintik a tulajdonszerzési korlátozásról szóló jogszabályi rendelkezések [32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 3., 8. §]. (P. törv. V. 20 820/1978. sz., BH 1979/8. sz. 267. — L. 224. sorszám alatt.) 43. A nyilvántartási adatok téves átvezetése az ingatlannyilvántartás szerkesztése során nem eredményezheti a tényleges tulajdoni állapot megváltoztatását. A sérelmes bejegyzés kiigazítása — az államigazgatási eljárás jogerős befejezése után — a bíróságtól kérhető [1972. évi 31. sz. tvr. 30. § (1) bek. c) pont és (2) bek., Ptk. 117. § (1) bek.] (P. törv. V. 21 605/ 1977. sz., BH 1978/3. sz., 127. — L. 415. sorszám alatt.) 44. A tulajdonos birtokából bűncselekmény folytán kikerült dolog tulajdonjoga kereskedelmi forgalmon kívül további eladások esetén sem szerezhető meg, mert nincs alap annak megállapítására, hogy valamelyik vevő olyan személytől vásárolta meg a dolgot, akire azt a tulajdonos bízta [Ptk. 118. § (2) bek.]. A felperes 1975. áprilisában az I. r. alperestől két csikót vásárolt járatlevelekkel. A csikók közül az egyiket a rendőrhatóság 1975. június 17-én lefoglalta s az állatot a II. r. alperesnek mint a csikó jogos tulajdonosának kiadni rendelte. A rendőrhatóság 1975. augusztus 26-án hozott újabb határozatával a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást megszüntette, miután a tettest nem sikerült felkutatni. A felperes keresetlevelében először az I. r. alperest kérte kötelezni a csikó vételárának — 20 000 forintnak — s kamatainak, valamint a perköltségnek a megfizetésére. A perbe utóbb az I. r. alperes pernyertessége végett beavatkozott Sz. I. is, akitől az I. r. alperes a csikót 1975. februárjában ugyancsak járatlevéllel vásárolta. A felperes ezt követőleg kiterjesztette a keresetét a II. r. alperesre is, akinek a ló természetbeni kiadására kötelezését kérte. A beavatkozó, valamint a II. r. alperes is a kereset elutasítását kérte. Az első fokú bíróság ítéletével a II. r. alperest arra kötelezte, hogy a csikót adja ki a felperesnek, kötelezte emellett 1200 forint perköltség fizetésére is, az I. r. alperessel szembeni keresetet viszont elutasította, egyben úgy rendelkezett, hogy mindegyik fél maga viseli a perben felmerült költségeit. Az ítélet szerint az I. r. alperes a ló tulajdonjogát a beavatkozótól 112