Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

d) Közös tulajdon 51. Közös tulajdonban álló ház bővítéséhez és korszerűsítéséhez a másik tulajdonostárs részéről való hozzájárulás megtagadása esetén a joggal váló visszaélés megállapíthatósága szempontjából a jelek jogszerű igénye és méltányos érdeke mellett tekintettel kell lenni a közérdekű célkitűzésekre, valamint a célszerűségi és gazdaságossági követelményékre ésy a bizonyítás keretében adott esetben nem mellőzhető a helyszíni szemle sem [Ptk. 5. § (3) bek., 140. §]. (P. törv. V. 20 924/1975. sz., BH 1976/9. sz. 400. — L. 5. sorszám alatt.) 52. Közös ingatlannak a tulajdoni aránytól eltérő használata esetén az ingatlan hasznainak elszámolásával, illetve a többlet-használat ellenértékének megtérítésével kapcsolatos vitát a polgári jognak a közös ingatlan használatára irányadó szabályai alapján kell eldönteni, a használati díj összegére a lakások, illetőleg egyéb helyiségek bérére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók [Ptk. 140. és 141. §, 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. r., 8/1971. (U. 10.) Korm. sz. r., PK 8. sz.*]. A perbeli házasingatlan 3/4 részben a felperes, 1/4 részben pedig a férje tulajdona volt. Az ingatlanon egy lakóház, műhely, szín és egyéb melléképületek vannak. A felperes és férje házasságát a bíróság felbontotta és részben a közös tulajdonú ingatlan használatát is szabályozta olyan módon, hogy a házban levő kétszobás lakás használójául a felperest, az egyszobás lakás és a műhely használójául pedig a volt férjét jelölte ki Az ítélet jogerőre emelkedése után a felek az ingatlant a bíróság rendelkezésének megfelelően, egyes részeit pedig a közöttük létrejött megállapodás, illetőleg kialakult helyzet szerint vették birtokba. A felperes volt férje 1974. szeptember 26-án meghalt. Örökösei az alperesek. A felperes a többször módosított keresetében az ingatlan használatának újabb szabályozását, valamint azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket az 1970. március 1-től 1975. február 28-ig terjedő időre a jogelődjük, illetve ennek halála után általuk birtokolt lakás, műhely és deszkatároló használati díjának megfizetésére. Ez utóbbi kereseti kérelmét 1975. március 8-án terjesztette elő. Az első fokú bíróság ítéletével az ingatlan használatát a peres felek között újra szabályozta. Az alpereseket a jogelődjük használati idejére és a saját használati idejükre használati díj fizetésére kötelezte. Ez a fizetési kötelezettség az 1970. március 1-től 1975. február 28-ig terjedő időszakot öleli fel. A járásbíróság az elszámolás során a lakások, a műhely és a szín 1971. július 1. előtti használati díját, az összes körülményeket mérlegelve a Pp. 206. §-ának (3) bekezdése alapján, az ezt követő időre járó használati díjat pedig a 3/1971. (II. 8.) Korm., iUetőleg a 8/1971. (II. 10.) Korm. számú rendelet alapján állapította meg. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét a használati díjra vonatkozó részében megváltoztatta és az alperesek által e címen fizetendő összeget leszállította. A használati díjat az 1970. március 1-től 1975. októ25 Módosította a PK 412. sz. állásfoglalás. 92