Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

rán a meglevő belterületi földtulajdon, továbbá a beépítetlen vagy beépített lakó-, illetőleg üdülőtelek tulajdon beszámítását írja elő. A jogszabály ugyanis a mezőgazdasági rendeltetésű, tehát nem lakótelek céljára szolgáló ingatlan szerzési feltételeiről rendelkezik, és csak az utóbbi tulajdonszerzésnek egyik feltétele a meglevő — bármely minőségű — föld mértékének a megszerezni kívánt ingatlanhoz való hozzászámítása. A megyei bíróság tévedett, amikor a perbeli ingatlan tulajdonának szerzésére pusztán belterületi jellege és térmértéke miatt az FR 32/A. §-ának (2) bekezdésében írt korlátozásokat tekintette irányadónak. A földjogi szabályok szerint a föld fekvése önmagában egyébként sem dönti el az ingatlan rendeltetését és tulajdoni helyzetét. Az 1973. évi 5. sz. tvr.-rel módosított 1957. évi 10. sz. tvr. 10. §-ának (1) bekezdése szerint magánszemélyek vétel, ajándékozás vagy csere útján mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát a járási földhivatal engedélyével szerezhetik meg. Telek-, lakás és üdülőtulajdon esetén a TR, illetőleg az LR 6. §-a értelmében a tulajdonszerzési korlátozás alól a helyi tanács vb adhat felmentést. Az állampolgárok ingatlanszerzési képességének elbírálása és indokolt esetben a szerzés akadályainak elhárítása mind a mezőgazdasági rendeltetésű, mind az egyéb ingatlanok tekintetében az államigazgatási szervek kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az államigazgatási hatóságnak a földterület jogi minősítésére (külterült, belterület, továbbfejlesztésre kijelölt külterület, építési telek stb.) vonatkozó határozatával szemben kizárólag államigazgatási úton van helye jogorvoslatnak, a bíróság előtt azonban az nem támadható (PK 364. sz.). A földhivatalnak tehát az 1957. évi 10. sz. tvr. 10. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozata^ is köti a bíróságot, amelynek nincs hatásköre arra, hogy az államigazgatási engedély megadását vagy megtagadását, illetőleg az ennek alapjául szolgáló ténymegállapítást felülbírálja. A most elbírálás alatt álló esetben a járási földhivatal azért zárta ki saját hatáskörét a felperes tulajdonszerzése engedélyezésének kérdésében, mert a jogszabály csak mezőgazdasági és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogának átszállása esetén kívánja meg a földhivatal engedélyét. A perbeli ingatlanok viszont építési telkek. A megyei bíróság tehát a hatáskörét túllépte azzal, hogy a földhivatal nyilatkozatával ellentétben a perbeli ingatlant mezőgazdasági rendeltetésűnek tekintette, és a felperesek tulajdonszerzési képességét a föld jogi szabályok (az FR 32/A. §-ának) alkalmazásával bírálta el (P. törv. I. 21 312/1975. sz., BH 1976/6. sz. 255.) 47. Az állami tulajdonban álló ingatlan kezelője a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja, s a tulajdonos kötelezettségeit teljesíti. Vagyonelkobzás esetén harmadik személy követeléséért az elkobzott vagyon értéke erejéig fennálló felelősség az ingatlan kezelőjét terheli, az ilyen pert az ingatlan kezelője ellen kell megindítani [9/1969. (II. 9.) Korm. sz. r. 6., 13. §]. A felperes a fivérének és fivére feleségének 1971. augusztus 10-én 80 000 Ft-ot adott kölcsön. A kölcsönről szóló megállapodásban a kölcsönvevők kö22 L. Ptk. módosított szöveg 120. § (2) bek. 87