Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

45. Ingatlan tulajdonára kötött egyezség jóváhagyása előtt a bíróság köteles meggyőződni arról, hogy a szerző fél ingatlanszerzési képessége nem esik-e korlátozás alá [Pp. 148. §, 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 3., 4., 7. §]. (P. törv. I. 21159/1975. sz., BH 1976/10. sz. 456. — L. 454. sorszám alatt.) 46. A személyi földtulajdon körében a tulajdonszerzési korlátozás a földek rendeltetéséhez és jogi minősítéséhez igazodik; az építési telkek nem esnek a mezőgazdasági ingatlanok forgalmára vonatkozó jogszabályok hatálya alá, azokra a telek-, lakás- és üdülőtulajdon szerzésére vonatkozó korlátozó rendelkezéseket kell alkalmazni [1967. évi IV. tv. 22. §, 1957. évi 10. sz. tvr. 10. §, 36/1967. (X. 11.) Korm. sz. r. 32/A. §, 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 6. §, 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 6. §, PK 10.,2i 364. sz.]. Az I—II. r. felperesek 3/4, az alperesek 1/4 arányban tulajdonosai az 1287 •-öl nagyságú, gazdasági egységet alkotó beltelki házasingatlanoknak, a III. r. felperest haszonélvezeti jog illeti. Az ingatlan két szobából és mellékhelyiségekből álló épületében az I. és II. r. felperesek laknak két gyermekükkel, egy másik szoba-konyhát magába foglaló épültben pedig a III. r. felperes lakik. Az utóbbi lakóépülethez istálló csatlakozik, amelyben a termelőszövetkezeti tag I. r. felperes állatokat tart. Az alperes az ingatlant nem használja, saját tulajdonában levő családi házban lakik. Az általános községrendezési terv az ingatlanon át üj utca megnyitását tervezi, így annak egész területe építési tilalom alatt áll. A felperesek keresetükben a közös tulajdonnak olyan módon való megszüntetését kérték, hogy az alperes tulajdoni illetőségét 20 000 Ft ellenében magukhoz válthassák. Az államigazgatási hatóság az I. és II. r. felpereseknek a tulajdonszerzési korlátozás alól felmentést adott az ingatlan 1/4 részilletőségének a megszerzése érdekében. A járási földhivatal nyilatkozata szerint a perbeli ingatlanok építési teleknek minősülnek, így a tulajdonszerzéshez a földhivatal engedélye nem szükséges. Az alperes a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezte, tulajdoni hányadának megváltásáért azonban 35 000 Ft-ot követelt. A perben kirendelt ingatlanforgalmi szakértő az ingatlan értékét lakottan 60 000 Ft-ra, az újabb szakértő pedig 70 000 Ft-ra becsülte. Az első fokú bíróság a felek között a közös tulajdont ítéletével oly módon szüntette meg, hogy 25 000 Ft ellenében az I. és II. r. felpereseket feljogosítottá az alperes tulajdoni hányadának magukhoz váltására. Az ítélet indokolása szerint a közös tulajdon tárgya — az építési tilalom miatt — természetben nem osztható meg, az alperes pedig ingatlanszerzési képességgel nem rendelkezik. Ezért a közös tulajdon célszerűen csak úgy számolható fel, ha az I. és II. r. felperesek váltják magukhoz az alperes tulajdoni hányadát. A megváltási ár meghatározása során a bíróság az ingatlan beköltözhető forgalmi értékével számolt, amelyet a — III. r. felperes haszonélvezeti jogára tekintettel — 10 000 Ft-tal csökkentett. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította. Az I. és II. r. felpereseket egyetemlegesen kötelezte 2500 Ft első és másodfokú perköltség megfizetésére az alperes javára. 21 Módosította a PK 412. sz. állásfoglalás. 85 \