Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

tási esetként indult meg, utóbb azonban jogperré alakult. Tévedett és törvényt sértett tehát mindkétfokú bíróság, amikor a túlépítésre vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával hozta meg döntését. (P. törv. I. 21 119/1975. sz., BH 1976/12. sz. 544.) 39. Az építtetőt kártérítési kötelezettség terheli, ha indokolatlanul telkének olyan részén s úgy épít, hogy ezzel a szomszéd jogai gyakorlását (így a kilátást) veszélyezteti vagy csökkenti; e felelősség alól nem mentesíti az, hogy az építési hatóság engedélye alapján építkezett [Ptk. 100., 339. §]. A felperesek ingatlanának déli végével az alperes 60—70 m hosszú, mintegy 30 m széles és kb. 560 D-öl területű ingatlana határos. Ingatlanuk déli végén az alpereseknek egy kb. ugyanilyen nagyságú másik ingatlanuk van. Az út a felperesek, illetőleg az alperesek telkeinek nyugati oldalán húzódik. Az úttal a telkek hosszabb oldala párhuzamos. Az alpereseknek a felperesekkel szomszédos ingatlana szőlő, a másik szántó. A felperesek ingatlanának délnyugati végén, a telekhatártól kb. 10 m távolságra a felperesek két szobát és mellékhelyiségeket magában foglaló lakóháza áll. A szobák ablakai délre néznek és azokból a Balatonra és a környékre szép kilátás nyílt. Az alperesek 1973 júliusában az építésügyi hatóságtól engedélyt kaptak a felperesekkel szomszédos telkükön egy pince-présház építésére. Amikor ennek helyét úgy tűzték ki, hogy az épület északi fala a telekhatártól 4,5 m-re, maga az épület pedig a felperesek lakóháza elé került, a felperesek tiltakoztak az épület ilyen elhelyezése miatt, majd ennek eredménytelensége után pert indítottak az alperesek ellen. Keresetükben az alpereseknek az említett helyen való építkezéstől eltiltását kérték. Az alpereseknek az volt az álláspontjuk, hogy az építési engedély birtokában joguk van a felperesek által kifogásolt helyen építkezni. Meg is kezdték az építkezést és a per folyamán azt be is fejezték. Kérték a kereset elutasítását. Az épület — amelynek szélessége kb. 7,60 m, magassága pedig a felperesek házának magasságát lényegesen meghaladja — a kitűzésnek megfelelően hátsó falával a felperesek háza elé került. Ezen a falon csak a zsaluval elzárt, nem nyitható kis ablak van, és így a felperesek telke felől maga a ház sem nyújt esztétikus látványt. Lényegesebb és sérelmesebb ennél azonban, hogy a szóban levő épület a felperesek kilátását jelentős részben elvette. Az építkezés befejezése után a felperesek a keresetüket úgy módosították, hogy ha a bíróság nem kötelezné az alpereseket az épület lebontására, kötelezze őket 30 000 Ft kártérítés megfizetésére a kilátásuk elvonása miatt. Az első fokú bíróság ítéletével az alpereseket kötelezte a felperesek részére 16 200 Ft kár megtérítésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában az első fokú bíróság megállapította, hogy az alperesek által emelt épület a felperesek épületétől a kilátást elvonja. Az alperesek a felperesek lakóházától délre elterülő mintegy 1000 D-öl nagyságú területükön máshol is építkezhettek volna, éspedig oly módon, hogy a felperesek kilátását ne zavarják. Az alperesek azonban kizárólag a maguk érdekére voltak tekintettel, egyáltalában nem törődtek azzal, hogy az építkezésük másokra nézve sérelmet jelenthet. Ebből pedig az következik, hogy a 76