Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

tási esetként indult meg, utóbb azonban jogperré alakult. Tévedett és tör­vényt sértett tehát mindkétfokú bíróság, amikor a túlépítésre vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával hozta meg döntését. (P. törv. I. 21 119/1975. sz., BH 1976/12. sz. 544.) 39. Az építtetőt kártérítési kötelezettség terheli, ha indokolatlanul telké­nek olyan részén s úgy épít, hogy ezzel a szomszéd jogai gyakorlását (így a kilátást) veszélyezteti vagy csökkenti; e felelősség alól nem mentesíti az, hogy az építési hatóság engedélye alapján építkezett [Ptk. 100., 339. §]. A felperesek ingatlanának déli végével az alperes 60—70 m hosszú, mint­egy 30 m széles és kb. 560 D-öl területű ingatlana határos. Ingatlanuk déli végén az alpereseknek egy kb. ugyanilyen nagyságú másik ingatlanuk van. Az út a felperesek, illetőleg az alperesek telkeinek nyugati oldalán húzódik. Az úttal a telkek hosszabb oldala párhuzamos. Az alpereseknek a felpere­sekkel szomszédos ingatlana szőlő, a másik szántó. A felperesek ingatlaná­nak délnyugati végén, a telekhatártól kb. 10 m távolságra a felperesek két szobát és mellékhelyiségeket magában foglaló lakóháza áll. A szobák ab­lakai délre néznek és azokból a Balatonra és a környékre szép kilátás nyílt. Az alperesek 1973 júliusában az építésügyi hatóságtól engedélyt kaptak a felperesekkel szomszédos telkükön egy pince-présház építésére. Amikor ennek helyét úgy tűzték ki, hogy az épület északi fala a telekhatártól 4,5 m-re, maga az épület pedig a felperesek lakóháza elé került, a felpere­sek tiltakoztak az épület ilyen elhelyezése miatt, majd ennek eredményte­lensége után pert indítottak az alperesek ellen. Keresetükben az alperesek­nek az említett helyen való építkezéstől eltiltását kérték. Az alpereseknek az volt az álláspontjuk, hogy az építési engedély birto­kában joguk van a felperesek által kifogásolt helyen építkezni. Meg is kezd­ték az építkezést és a per folyamán azt be is fejezték. Kérték a kereset el­utasítását. Az épület — amelynek szélessége kb. 7,60 m, magassága pedig a felpere­sek házának magasságát lényegesen meghaladja — a kitűzésnek megfele­lően hátsó falával a felperesek háza elé került. Ezen a falon csak a zsaluval elzárt, nem nyitható kis ablak van, és így a felperesek telke felől maga a ház sem nyújt esztétikus látványt. Lényegesebb és sérelmesebb ennél azon­ban, hogy a szóban levő épület a felperesek kilátását jelentős részben el­vette. Az építkezés befejezése után a felperesek a keresetüket úgy módosították, hogy ha a bíróság nem kötelezné az alpereseket az épület lebontására, kö­telezze őket 30 000 Ft kártérítés megfizetésére a kilátásuk elvonása miatt. Az első fokú bíróság ítéletével az alpereseket kötelezte a felperesek ré­szére 16 200 Ft kár megtérítésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasí­totta. Az ítélet indokolásában az első fokú bíróság megállapította, hogy az al­peresek által emelt épület a felperesek épületétől a kilátást elvonja. Az al­peresek a felperesek lakóházától délre elterülő mintegy 1000 D-öl nagyságú területükön máshol is építkezhettek volna, éspedig oly módon, hogy a fel­peresek kilátását ne zavarják. Az alperesek azonban kizárólag a maguk ér­dekére voltak tekintettel, egyáltalában nem törődtek azzal, hogy az építke­zésük másokra nézve sérelmet jelenthet. Ebből pedig az következik, hogy a 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom