Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

jogosultság elismerésére is vonatkozik. Ezért a feltalálói minőség elismerésére vonatkozó igényt csak a feltaláló érvényesíthet. Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében vélelem, hogy az a feltaláló, aki az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben feltalálóként szerepel. Ezt a vélelmet csak jogerős bírói ítélet döntheti meg. A vélelmezett feltalálóval szemben ezért szerzőségi igényt csak perben lehet érvényesíteni, a pert annak kell megindítania, aki a vélelmet meg kívánja dönteni, a vélelemmel szemben feltalálói minőségének az elismerésére tart igényt. Tévesen járt el ezért az első fokú bíróság, amikor a szolgálati szabadalmi bejelentő által érvényesített igény alapján a II—IV. r. alperesek javára megállapította a találmány szerzőségére vonatkozó igényt az I. r. alperessel szemben. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 420/1977. sz., BH 1977/12. sz. 539.) 22. Ha a munkáltató az alkalmazottja által bejelentett találmányra nem tart igényt, de a találmányt hasznosítja, a köztük a díjazás tekintetében keletkezett vitát a szabadalom hasznosítására és nem a szolgálati találmány díjazására vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazása mellett kell eldönteni. A szabadalmi oltalom alatt álló gépi berendezések előállítása a találmány hasznosítását jelenti, s a díjfizetési kötelezettség az előállított berendezések után áll fenn [1969. évi II. tv. 9. § (2) bek., 17. §, 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. r. 1. § (3) bek., 4/1969. (XII. 29.) OMFB—IM sz. r. 5. § (2) bek.]. A „Vasúti vágány szintezésére alkalmas emelőszerkezettel ellátott aláverőgép" címen szabadalmazott találmány a felperesek alkotása. A módosított keresetük szerint 1 200 000 Ft találmányi díj megfizetésére kérték az alperes kötelezését. Az első fokú bíróság fejenként 20 982 Ft megfizetésére kötelezte az alperest, az ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A találmányi díj összegét a találmány hasznosításával 1974. június 21-től 1975. június 30-ig terjedő idő alatt elért 546 427 Ft megtakarítás 15%-ában állapította meg. Az alperes a fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. A másodfokú tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy amennyiben a fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság nem találná alaposnak, az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kéri. A felperesek fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. A másodfokú tárgyaláson előadták, hogy álláspontjuk szerint a találmányuk további használata folytán a szabadalmi oltalom ideje alatt jelentkező hasznos eredmény alapján az első fokú bíróság által alkalmazott számítás szerint illeti meg őket a találmányi díj. Erre tekintettel nem éltek fellebbezéssel a kereseti követelésüket elutasító rendelkezés ellen. A Legfelsőbb Bíróság eltérő jogi álláspontja esetére ugyancsak az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérték. A Legfelsőbb Bíróság a peres feleknek az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét az alább kifejtettekre tekintettel alaposnak találta. Az első fokú ítéletben megállapított tényállást a Legfelsőbb Bíróság anynyiban helyesbítette, hogy a perbeli szabadalom nem szolgálati találmány. Az alperes ugyanis az 1969. évi II. tv. (Szt.) 9. §-ának (2) bekezdése alapján olyan nyilatkozatot tett, amely szerint a felperesek által bejelentett talál45