Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)
5. A felperes kifogásolta az első fokú ítéletnek a perköltségre és az illeték viselésére vonatkozó rendelkezéseit. A felperes 1000 Ft szakértői költséget előlegezett, az első fokú eljárás során a felperest ügyvéd képviselte. Szakértői bizonyításra elsősorban a jogalap tekintetében volt szükség. Az alperes a jogalapra nézve teljesen pervesztes lett, viszont a felperes követelése aránytalanul túlzott volt. Mindezekre a körülményekre tekintettel az első fokú bíróság által a felperes javára megállapított összesen 1000 Ft részperköltség felemelésére nem talált alapot. A feljegyzett illeték viselésére vonatkozó rendelkezés is megfelel a jogszabály előírásainak. A fellebbezés alaptalan volt. Ezért a felperes köteles az államnak megtéríteni az illetékfeljegyzés folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Megállapítja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes valójában szükségtelenül indítványozta, és az első fokú bíróság feleslegesen rendelte el az ügyben a Szerzői Jogi Szakértői Testület meghallgatását. Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben az Szjt. 55. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a bíróság a szakértői testülettől kérjen szakvéleményt. A jogszabályi rendelkezésből kétségtelen, hogy a szakértői testület igénybevétele nem kizárólagos, csupán lehetőség, és hogy erre nézve is irányadók a szakértői bizonyítás általános szabályai. A Pp. 177. §-ának (1). bekezdése szerint szakvélemény beszerzésére csak akkor kerülhet sor, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. A vitás jogkérdést nem lehet ilyennek tekinteni. A bíróság elé tartozó jogvitákban a jogszabályok alkalmazása és értelmezése a bíróság kizárólagos feladata. Ezért a bíróság jogkérdésben szakértőt nem rendelhet ki, szakvéleményt nem szerezhet be. De a valóban szakértői megítélést igénylő kérdésben sem indokolt szerzői jogi perekben minden esetben a Szerzői Jogi Szakértői Testület meghallgatása. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a tisztázandó szakkérdés fontossága, az ügy jelentősége valóban testületi állásfoglalást kíván. Arra is tekintettel kell lenni, hogy az ügy tárgya és értéke indokolja-e a szakértői döntéssel kapcsolatos jelentős költséget. Az adott esetben az Szjt. és a 6/1970. (VI. 24.) MM sz. rendelet egyes rendelkezéseinek az alkalmazása és értelmezése kérdésében — tehát valójában jogkérdésben — kereste meg az első fokú bíróság a szakértői testületet. Egyébként is sem a felmerült kérdések, sem az ügy tárgya nem tekinthetők olyan jelentőseknek, amelyek szakértői testületi döntést indokolnak. (Legf. Bír. Pf. III. 20 755/1975. sz., BH 1976/11. sz. 494.) cc) Újítói jog 16. Az újítási díj mértéke (összege) tárgyában a hasznosítás egyévi időszakának letelte után és az egyévi időszák hasznos eredményének ismeretében lehet dönteni [38/1974. (X. 30.) MT sz. r. 6. § (l)—(4), (6) bek.]. A felperes a keresetében 1975. szeptember 15-től 1975. december 31-ig, majd folytatólag 1976. szeptember 15-ig terjedő időszakokra esedékes újítási díj megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az eljárás során módosított 3* 35