Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

vatossági jogaik érvényesítésével nem késtek el. A rendelkezésre álló, egy­mással ellentétes bizonyítékok mérlegelése alapján helytálló az a következ­tetés is, hogy az alperes a Ptk. 390. §-ának (1) bekezdésében írt figyelmez­tetési kötelezettségének nem tett eleget. Az ebből eredő kárért tehát a Ptk. 390. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabály alapján az alperes felelősséggel tartozott. A vakolás és a kőporozás újbóli elvégzésére kötelezés így önmagá­ban jogszerű volt. Az ítéletek azonban nem rendelkeznek arról, hogy az alperes a munkála­tokat nádszövet vagy rabicháló alkalmazásával köteles-e elvégezni. A fel­lebbezési bíróság ítéletének indokolása utal ugyan arra, hogy a hibás teljesí­tés következményei nádszövet vagy rabicháló alkalmazásával szűnnek meg, de ebből a megjegyzésből még nem következik az alperesnek az a kötelessé­ge, hogy a vakolás újbóli elvégzése során e segédszerkezetek valamelyikét alkalmazza. A jogerős ítélet alapján a bíróság a végrehajtást csak az újbóli vakolásra és kőporozásra rendelhetné el, márpedig az eddigi adatok alapján kétséges, hogy a kijavításnak ez a módja megfelel-e a műszaki követelmé­nyeknek. Ha az alperest az ítélet kötelezné ezeknek a segédeszközöknek az alkalmazására, az ezzel járó többletkiadás a felpereseket terhelné. A felpe­resek ugyanis ezeket a költségeket nem fizették meg. Az előadottakból az is következik, hogy a felpereseket meg kellett volna nyilatkoztatni arra, kívánják-e a nádszövet vagy rabicháló alkalmazását és vállalják-e az ezzel felmerülő többletköltséget. Ilyen igény előterjesztése esetén az alperes köteles a felperesek által választott módon az újravakolást és kőporozást elvégezni, a nádszövet vagy rabicháló munkálataival fel­merült többletköltség azonban a felpereseket terheli. Ha viszont a felpere­sek a többletköltséget nem vállalnák, az alperes az újravakolást és kőporo­zást újabb díjazás nélkül a felperesek kockázatára volna köteles elvégezni [Ptk. 390. § (2) bek.]. Az alperes kijavítási kötelezettsége fennáll [Ptk. 305. § (1) bek. a) pont]. Megilletik azonban az alperest azok a költségek, amelyeket akkor is felszá­míthatott volna, ha már eredetileg is kifogástalanul teljesít. Ellenkező eset­ben a felperesek ellenszolgáltatás nélkül jutnának olyan anyagi előnyhöz, mely kívül esik a hibás teljesítéshez fűződő jogkövetkezmények körén. A fentiekből megállapítható, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan, egy­ben törvénysértő is, ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot fenti körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. § (3) bek.]. (P. törv. V. 21 114/ 1975. sz., BH 1976/10. sz. 447.) k) A teljesítés lehetetlenné válása ' 123. Lakáscsere-szerződés teljesítésének lehetetlenné válása körében azt is vizsgálni kell, hogy nem állott-e be olyan helyzet, amelyre tekintettel a teljesítés valamelyik félre rendkívül hátrányos, érdékeit súlyosan sértő kö­vetkezménnyel járna (Ptk. 309. §).62 A felperes élettársa tanácsi bérlakás bérlője volt. Ebben a lakásban lakott családtagként a felperes is. A felperes és az élettársa, valamint az alperes 62 A 309. §-ban foglalt rendelkezést jelenleg a 312. § (1) bekezdése tartalmazza. 12* 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom