Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

121. A fizetési késedelemben levő társasház-közösségi taggal szemben a késedelmi kamat törvényes mértékét meghaladó „késedelmi pótlék" kikötése jogszabályba ütközik. Ezért — tekintet nélkül a társasház közgyűlésének iiatározatára — a törvénybe ütköző hátrányos kikötés a fizetési késedelemben levő taggal szemben sem hatályosulhat [Ptk. 247. § (2) bek., 301. § (l)bek.]. (P. törv. V. 20 438/1975. sz., BH 1976/9. sz. 403. — L. 114. sorszám alatt.) j) Hibás teljesítés 122. Hibás teljesítés esetén a bíróság a kijavítás elrendelésén kívül annak módja tekintetében is köteles határozni, ha az eredeti tervnek megfelélő kijavítás célszerűtlen lenne [Ptk. 305. § (1) bek. a) pont, 390. §].6i Az 1970. december 4-én megkötött építési szerződés alapján az alperes végezte el a felperesek H-n épült házának befejező munkáit, egyebek között az épület vakolását is. A sárfalú épület vakolásánál az alperes nádszövetet vagy rabichálót nem alkalmazott. Emiatt az egyébként megfelelő minőségű kőporos vakolat nem megfelelő alapszerkezetre került, s a segédszerkezet (nádszövet vagy rabicháló) hiányában megfelelő kötése, illetve tapadása nem volt biztosított. A felperesek 1974 januárjában tapasztalták, hogy a vakolat egy része hullik. Kérte az alperest a hibás vakolat kijavítására, az alperes azonban erre nem volt hajlandó. A rabicháló (nádszövet) ellenértéke sem a költségvetésben, sem a felperesek által kiegyenlített végszámlában nem szerepelt. A per adatai szerint az alperes nem figyelmeztette a felpereseket a rabicháló (nádszövet) mellőzésének következményeire. A felperesek keresetlevelükben a munka újbóli elvégzésére kérték kötelezni az alperest. Az alperes tagadta, hogy a kivitelezés hibás lett volna. Azzal is védekezett, hogy a felperesek elkésetten érvényesítették a kijavítás iránti igényüket. Előadta azt is, hogy a felpereseket a vakolat felrakása előtt tájékoztatta a rabicháló, illetve nádszövet alkalmazásának szükségességéről, a felperesek azonban költségkímélés okából mellőzték a megrendelést. Az első fokú bíróság az alperest arra kötelezte, hogy a vakolatot harminc napon belül bontsa le és a házat újból vakolja és kőporozza be. ítéletét a Ptk. 305. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, illetőleg 308. §-ára alapította. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta. A másodfokú bíróság ítéletében a Ptk. 390. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra is hivatkozott. Az alperes marasztalását tehát részben a hibás teljesítésre, részben pedig a vállalkozót terhelő figyelmeztetési kötelezetttség elmulasztására alapította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A perben eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy az alperes hibásan teljesített akkor, amikor a vakoláshoz nádszövetet, illetőleg rabichálót nem alkalmazott. Helyes az a megállapítás is, hogy a felperesek sza61 A szavatossági jogokról jelenleg a 306. § rendelkezik, a 390. §-ban foglalt rendelkezéseket pedig a 392. § (3) bekezdése tartalmazza. 178