Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

csátja. A felperes ebben a levélben arra hivatkozott, hogy e jogát a szerző­désben foglaltakra és arra alapítja, hogy a T. G.-vel kötött szerződés ér­vénytelenségét megállapító „ítélet indokolása egyértelműen alkalmazható az alperessel kötött adásvételi szerződésre is.". Az alperes e bejelentésre jogi képviselője útján azzal válaszolt, hogy a fentebb említett s a felperest marasztaló ítélet ellen fellebbezéssel élt, e le­vélben bejelentett igény tekintetében csak a másodfokú ítélet után tud nyilatkozni, addig türelmet kér. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét — T. G. időközbeni ke­resetfelemelése folytán — azzal hagyta helyben, hogy a felperes által T. G.-nek visszatérítendő összeget 1500 Ft-tal felemelte, a teljesítési határ­időt pedig 45 napban állapította meg. A felperes az ítélet alapján a perbeli gépkocsit 1973. március 12-én vette vissza T. G.-től, majd 1973. április 2-án az első fokú bíróság előtt keresetet indított az alperes ellen a szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt. Az 1973. július 3-án megtartott tárgyaláson a felperes bejelentette, hogy „keresetét az egyszerűség kedvéért az előző perben is megállapított feltűnő aránytalanságra alapítja". Az első fokú bíróság a keresetet elutasította és a felperest a perköltség vi­selésére kötelezte. A Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésére alapított kereseti ké­relem tekintetében a bíróság azt állapította meg, hogy az igény érvényesíté­sével a felperes elkésett. Az 1971. március 10-én kötött adásvételi szerződés megtámadását ugyanis nem közölte az alperessel s más jogcímre alapított keresetét is csak 1973. április 2-án terjesztette elő. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletével az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta és a felperest a fellebbezési el­járási költség megfizetésére is kötelezte. A Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésére alapított megtámadással kapcsolatban azt állapította meg, hogy a felperes a keresetindítással elkésett, mert a Ptk. 236. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében az egyéves megtámadási határidő a sérelmet szenvedő fél telje­sítésekor, tehát a jelen perbeli esetben a gépkocsi vételárának a felperes ré­széről az alperes számára történt kifizetésekor kezdődött. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A Ptk. 236. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés megtámadását egy éven belül kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége ese­tén haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadási határidő a Ptk. 236. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a felek szolgáltatásai­nak feltűnő értékaránytalansága esetében a sérelmet szenvedő fél teljesíté­sekor kezdődik. A feltűnő értékaránytalanságra hivatkozó felperes vonatkozásában a megtámadási határidő legkorábban 1971. május 10-én az adásvételi szerző­dés megkötésekor kezdődött. Ettől számított egy éven belül a felperes 1972. április 20-án a már ismertetett tartalmú levelet intézte az alpereshez. Eb­ben a felperes egyebek között arra is hivatkozik, hogy a T. G.-vel megkötött szerződést érvénytelenné nyilvánító ítélet indokolása egyértelműen alkal­mazható az alperessel kötött adásvételi szerződésre is. A vételár visszaköve­telésére irányuló igényét a felperes erre a körülményre is alapította. Mint­hogy pedig a levélben említett bírósági határozat a Ptk. 201. §-a alapján ál­lapította meg a felperes és T. G. között létrejött szerződés érvénytelenségét, 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom