Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

hőellátási vezeték létesítésével kapcsolatos tevékenység során más ingatlanában kár keletkezik — ideértve az ingatlan értékcsökkenését is —, a károsultat a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kell kártalanítani. A kártalanításnak ezt a módját a jogszabály nem teszi függővé attól, hogy a vezeték létesítése a károsult ingatlanán vagy azon kívül történik-e. Téves tehát az az álláspont, hogy a jelen esetben a felperesek nem kártalanításra, hanem kártérítésre [Ptk. 339. § (1) bek.] tarthatnak jogszerű igényt és ennek keretében csak azt a kárukat érvényesíthetik, amely az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben következett be. A felpereseket — a kisajátítási kártalanítási jogszabályok megfelelő alkalmazásával — értékveszteség címén az az összeg illeti meg, amennyivel az ingatlanuk értéke a vezeték létesítésének objektív ténye folytán — függetlenül az alperes eljárásának jogszerű vagy jogellenes voltától — a korábbi állapothoz képest csökkent. (P. törv. I. 20 260/1976. sz., BH 1977/4. sz. 145.) h) A birtokvédelem 82. Ha a volt házastársak a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgy birtoklásának kérdését átmenetileg megegyezéssel rendezték, s az ennek alapján birtokló jelet a másik fél a birtokától jogalap nélkül megfosztja vagy birtoklásában zavarja, a bíróság — a törvényben előírt feltételek mellett — ideiglenes intézkedéssel a közös vagyon végleges megosztása előtt is elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a birtoklás zavarásának megszüntetését [Pp. 156. § (3) bek., Ptk. 188. §]. (P. törv. II. 21 456/1975. sz., BH 1976/10. sz. 457. — L. 461. sorszám alatt.) 83. Nem panaszolhat birtokháborítást az, aki hatósági engedély és szomszédja beleegyezése nélkül történő építkezéssel saját maga teremti meg azt a helyzetet, amelyből reá sérelem keletkezett [Ptk. 4. § (3) bek.,** 192. §, 2/1970. (I. 17.) ÉVM sz. r. 42. §]. (P. törv. I. 21 313/1975. sz., BH 1976/9. sz. 399. — L. 2. sorszám alatt.) 84. A lakásban jogcím nélkül lakó volt házastársakat is megilleti a birtokvédelem, amíg a lakáshasználat fennáll. A felek lakáshasználatának rendezése ilyen esetben is bírósági hatáskörbe tartozik, a bíróság döntése azonban csak a felek egymás közötti viszonyában irányadó [Ptké. 64.]. A peres felek 1953-ban kötöttek házasságot, amelyből egy gyermekük született, aki már nagykorú. A házasfelek az együttélést az alperes szüleinek a lakásában kezdték meg, majd 1963-ban az alperes testvéréhez költöztek, aki 1970-ben másik lakáshoz jutott és elköltözött, a peres felek pedig visszamaradtak a lakásban. Kérték ugyan a maguk részére a lakás kiutalását, kérelmüket azonban a lakásügyi hatóság elutasította. A felek együttélése 1974 áprilisában szakadt meg akként, hogy a felperes a leányával együtt a közös lakást elhagyta. A felperes — aki az együttélés alatt a háztartást vezette — munkaviszonyt létesített egy vállalatnál 44 A módosított szövegben (4) bek. 130