Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

jesítésekre, és a csekély összegű részletfizetési kedvezmény méltánytalan helyzetet jelent a felperesnek, akkor a bíróság a Legfelsőbb Bíróság PK 10. számú állásfoglalása értelmében hivatalból térhet át más megszüntetési mód lehetőségének a vizsgálatára, amelyek közül a legmegfelelőbbet választja. Ennek nem lehet akadálya az, hogy a perben a felperes a közös tulajdon megszüntetésének azt a módját kérte alkalmazni, hogy az ingatlant birtokban tartó alperes váltsa magához az ő tulajdoni hányadát, és hogy az ilyen értelemben döntő első fokú ítélet ellen nem is fellebbezett. A felperes ugyanis az ajánlatát abban a reményben tette, hogy ezen a módon a követelése viszonylag rövid idő alatt úgy nyer kielégítést, hogy a kapott összeget fel tudja használni lakáskérdése megoldásánál. Ha azonban ez a megoldás nem lehetséges, és az alperes teljesítése az állított fizetésképtelenség miatt hosszú évekre elhúzódik, akkor a felperes jogosult más megszüntetési módot választani, sőt a bíróság hivatalból is áttérhet más megoldási lehetőségek vizsgálatára. Az adott esetben nagy lakást magában foglaló házingatlanról van szó, amelynek árverési értékesítése sem kilátástalan, ha az alperes használati jogát a bíróság korlátozza és az árverési feltételekben a vevő számára is biztosítja az ingatlan egy részébe való beköltözést. De szóba jöhet olyan megoldás is, hogy — megfelelő kereseti kérelem előterjesztése esetén — a bíróság a Legfelsőbb Bíróság PK 8. számú állásfoglalásának és a PK 391. számú állásfoglalásának megfelelően az ingatlan használatának egy részét biztosítja a felperes részére, aki azután az ingatlanrészt beköltözhető állapotban szabadkézből is értékesíteni tudja. Mindezeknek a módozatoknak az alapos vizsgálata hiányában a jogerős ítéleti döntés megalapozatlan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás folytán a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján az első és másodfokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. 11. 20 858/1976. sz., BH 1977/7. sz. 274.) 63. I. Ha a volt házastársak közös tulajdonában álló házban csak az egyikük lakik, a közös tulajdon megszüntetése iránt indított perben méltánylandó körülmények olyan döntést indokolhatnak, amely a bennlakás által okozott értékcsökkenés következményeit nem, vagy csak részben hárítja a bennlakóra [Ptk. 148. §, PK 10. sz.30] II. Szerződéses kikötés hiányában kamat csak a kötelezett késedelembe esésétől kezdve jár. A másik fél tulajdoni hányadát magához váltó tulajdonostárs mindaddig nem esik késedelembe, amíg a bíróság a magáhozváltási összeget meg nem határozta, és a teljesítésre megszabott határidő nem telt el [Ptk. 232. §., 301. §]. III. A közös tulajdon megszüntetésénél a bíróságnak mindig vizsgálnia kell a felek törvényes érdekeit és az ezek megóvását szolgáló intézkedéseket hivatalból kell megtennie. A tulajdonjogát elvesztő tulajdonóstársnák a megváltási összegre vonatkozó igényét is megfelelően biztosítani kell [Ptk. 250. § (2) bek.].31 30 Módosította a PK 412. sz. állásfoglalás. 31 A módosított szövegben 251. §. 105