Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Az ítélet indokolása szerint a felperesnek a szóban levő terület átcsatolására irányuló kérelme ugyan nem telekrendezésre irányul, hanem a közös tulajdon részleges megszüntetését célozza, a kérelem azonban az előterjesztett formájában nem teljesíthető. A felperes által kért terület kihasítása a közös ingatlanból ugyanis a közös ingatlan tulajdonosai tulajdoni arányainak a megváltoztatásával jár, ilyen kérelmet pedig a felperes nem terjesztett elő. A másodfokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság álláspontja helytálló abban, hogy a felperes kizárólagos tulajdonában álló ingatlan beépíthetővé tétele megfelelő terület hozzácsatolásával, a szomszédos ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésével oldható meg, és a felperes keresete ebben a vonatkozásban nem telekalakításra, hanem a közös tulajdon megszüntetésére irányult. Tévedett azonban abban, hogy a közös tulajdonnak természetbeni megosztással való megszüntetését azért nem találta megvalósíthatónak, mert a felperes nem terjesztett elő kereseti kérelmet a visszamaradó részen a tulajdoni arányok megváltoztatása iránt. A közös tulajdonnak természetbeni megosztással történő megszüntetése esetén előfordulhat, hogy a tulajdonostársak nem kapnak egyenlő értékű ingatlanokat, és ilyen esetekben értékkiegyenlítésnek van helye. Arra is sor kerülhet, hogy a közös tulajdonban visszamaradó részen a tulajdoni arány módosítása válik szükségessé. Mindezek iránt azonban nem kell külön kereseti kérelmet előterjeszteni, elegendő, ha a kereset a közös tulajdon megszüntetésére irányul. Ha ugyanis a bíróság a keresetnek helyt ad, az említett értékkülönbözet, illetőleg a tulajdoni arányok módosítása iránt hivatalból rendelkezik. A közös tulajdon megszüntetése iránti kereset tehát a másodfokú bíróság által felhozott okból nem volt elutasítható. (P. törv. I. 20 920/1975. sz., BE 1976/6. sz. 256.) 60. Ha a bíróság a lakásra fennálló közös tulajdont megváltás ellenében úgy szünteti meg, hogy a bennlakó tulajdonostárs a lakást kiüríteni tartozik, a feleket egyidejű és kölcsönös teljesítésre kell kötelezni. A bíróság hivatalból köteles rendelkezni az elhelyezés kérdésében is: a megváltási ár kifizetése esetén a kiköltözési kötelezettségét nem teljesítő tulajdonostárs rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó [Ptk. 148. §, 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 125 §, 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. r. 90. §, PK 10.,27 386. sz.]. A peres felek házasságát a bíróság felbontotta. A házassági életközösség fennállása alatt közös lakásuk a tulajdonukban álló szövetkezeti lakásban volt, és ezt használják megosztva a peres felek jelenleg is. A felperes keresetében a szövetkezeti lakás közös tulajdonának megszüntetését kérte oly módon, hogy az alperes tulajdoni illetőségét ellenérték fejében magához válthassa. Az alperes a kereset elutasítását kérte, utóbb azonban a kereseti kérelem teljesítését már nem ellenezte, sőt kijelentette, hogy a megváltási ár megfizetése esetén a lakásból elköltözik. Az alperes perbeli nyilatkozatára tekintettel az első fokú bíróság ítéleté27 Módosította a PK 412. sz. állásfoglalás. 100