Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

f) Közös tulajdon 68. Közös tulajdonban álló ingatlanon az PÍ\11ív ^"j^^no^társ fSM^^séhe^ szükséges tulajdonostársí hozzájáruló nyilatkozat póÜá^jxánt indítoWperben pontosan meg kell jelölni, hogy milyen méretű az ingatlan, mely részén, milyen célra szolgáló építkezésről van szó, s csak valamennyi lényeges körülmeny tisztázása után lehet dönteni abban a kérdésben, hogy a hozzájárulás megtagadása joggal való visszaélésnek minősül-e (Ptk. 5. §, i4ör§y. JL [P. törv. V. 21. 374/1972. sz., BH 1973/12. sz. 444. — L. 5. sorszám alatt] 69. Ha a közös tulajdonban levő házingatlannál az egyik tulajdonostárs törvényes lehetőséget tudott biztosítani magának arra, hogy valamelyik lakás használatát megszerezze, az ugyanabban a házban már lakással rendelkező másik tulajdonostárs leányának e lakásra vonatkozó igénye nem előzheti meg az önálló lakással nem rendelkező tulajdonostársnak erre vonatkozó igényét [Ptk. 140. §, 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 76., 134. §. PK 8., 63. sz.]. A per tárgyát tevő háromszintes (földszint, magasföldszint és emelet) házasingatlannak a felperesek y4—V4 arányban, az alperes fele arányban tulajdonosai. Az emeleten két lakás van. A két szobából, konyhából, kamrából álló lakás bérlője az alperes apja, aki családjával együtt hosszú ideje lakik a házban. A másik (szoba-konyhás, teraszos) lakás bérlője az alperes testvére. Mindkét lakáshoz a földszinten egy-egy pincehelyiség is tartozik. A magasföldszinten három lakás van. Az egyikben, amely egy szoba, előszoba, konyha, fürdőszoba, kamra és W. C. helyiségekből áll, a felperesek laknak, akik 1961-ben költöztek a lakásba, amikor ingatlanilletőségüket megvásárolták. A második egy szoba-konyhás lakás bérlője P. S. A harmadik lakás (amely egy szobát, zárt verandát és W. C-t foglal magában) bérlője K. I. volt. Az alperes 1970. április 1-én vásárolta meg a perbeli házasingatlan V2 illetőségét, és akkor a szüleivel élt együtt családtagként a szülők lakásában. Az alperes mint tulajdonos önálló lakáshoz szeretett volna jutni. Erre lehetőség nyílt, mert K. I. bérlő családi házat épített és abba kívánt beköltözni. Nem volt azonban elég pénze az építkezés befejezéséhez, ezért felajánlotta lakásának átadását 20 000 Ft anyagi támogatás ellenében a peres feleknek. A felperesek elutasító választ adtak. Az alperes azonban hajlandó volt megadni a kért pénzösszeget a lakás ellenében. Az ilyen tárgyú tárgyalásokról a felperesek tudtak és 1971. április 5-én pert indítottak az alperes ellen a közös tulajdonban álló házas-ingatlan birtoklásának és használatának rendezése iránt. Arra hivatkoztak, hogy a tulajdonostársak között nincs meg az egyetértés az említett jogok gyakorlásával kapcsolatban, és az alperes bejelentette igényét a K. I. bérlő által elhagyni kívánt lakásra. A kereseti kérelem arra irányult, hogy a bíróság az egész magasföldszinti részt a felperesek, az emeleti részt pedig az alperes használatába és birtokába bocsássa, a földszintet és a kertet pedig a tulajdoni arányoknak megfelelően ossza meg a társtulajdonosok között. Már a per folyamán jött létre a megállapodás az alperes és K. I. között. Ennek alapján K. I. bérlő 1971. április 26-án elköltözött a lakásból és a 96