Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

I. r. alperes tart birtokban, aki azt kerítéssel is elkerítette. Ez az ingatlanrész korábban az I. r. alperes tulajdona volt, az idők során azonban ingatlanai egy részét felajánlotta az államnak, és így csak az említett 750 Q-öl területű ingatlana maradt meg. Minthogy az I. r. alperes az említett területet jogcím nélkül tartja birtokában, annak átadására kérték kötelezni. A per során keresetüket a II. r. alperesre is kiterjesztették, az alperesek pedig viszontkeresetet támasztottak annak megállapítása végett, hogy a felperesek ingatlanából 300 D-öl tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezték. Az alperesek ugyanis a perben azt adták elő, hogy az általuk birtokolt vitás ingatlanrész csupán 300 D-öl területű. E tényállításukat a járásbíróság előtt 1972. január 26-án tartott tárgyaláson tett nyilatkozatuk szerint a felperesek sem vitatták. Nem vitatták egyébként azt sem, hogy ezt az ingatlanrészt az alperesek 1930 óta birtokolják. A községi tanács vb szakigazgatási szerve értesítésében azt közölte az alperesekkel, hogy a kérelmükben körülírt — feltehetően az általuk állított elbirtoklással érintett felperesi — ingatlan megosztható. Az ingatlan fekvése szerinti részre azonban a község részletes rendezési terve még nem készült el, és így ez a közlés nem előzetes hozzájárulás az ingatlan megosztásához. A vitás ingatlanrész tekintetében a 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerinti tulajdonszerzési korlátozás alól a felmentést a községi tanács vb az alperesek részére nem adta meg. Az első fokú bíróság ítéletével az alpereseket kötelezte, hogy a felperesek ingatlanából általuk birtokban tartott 300 •-öl nagyságú földterületet a felperesek részére 15 nap alatt adják át. A viszontkeresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperesek a vitás ingatlanrész tulajdonjogát elbirtoklás útján nem szerezhették meg, mert egy lakótelkük már van és a 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerinti tulajdonszerzési korlátozás alól a felmentést nem kapták meg. A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Döntését azzal indokolta, hogy a vitás földterület 1961. május 3-án került a felperesek tulajdonába. Korábban állami tulajdonban volt. 1971. április 3-án viszont a felperesek a birtokbaadási igényükkel már felléptek. Ennek következtében az alperesek 10 éven keresztül folyamatosan, megszakítás nélkül nem birtokolták az ingatlant. Így a Ptk. 121. §-a szerinti elbirtoklási idő nem telt el. Ezen túlmenően azonban akadálya lenne az alperesek tulajdonszerzésének a 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet is. Az alpereseknek ugyanis már van telektulajdona, további telek megszerzéséhez pedig az államigazgatási hatóság nem adott felmentést. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Téves a megyei bíróságnak az az álláspontja, hogy a perben vitás ingatlanrész 1961. május 3-án került a felperesek tulajdonába, így tehát a keresetlevelüknek 1961. április 3-án történt beadásáig a Ptk. 121. §-ának (1) bekezdése szerinti tízéves elbirtoklási idő nem telt el. A per adataiból ugyanis az állapítható meg, hogy 1961-ben a tulajdonJogot földrendezés jogcímén nem a felperesek, hanem jogelődjük, id. Cs. M. részére jegyezték be a telekkönyvbe. Az kétségtelen, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló államigazgatási hatása