Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

A házasságon kívül folytatott együttélés jogilag nem tekinthető egyenrangúnak a házassággal. Az élettársi együttélés ugyanis nem létesít családjogi kapcsolatot, és ahhoz nem fűződnek sem házassági vagyonjogi, sem családjogi tartási, sem pedig örökjogi hatások (PK 103. sz. állásfoglalás). Az élettársak között vagyoni közösség jön létre, amelynek rendezésénél a polgári jog szabályait kell megfelelően alkalmazni (PK 94. sz. állásfoglalás indokolása). Erre utalással az alperesek arra hivatkoztak, hogy a felperes kereseti követelése — mint kötelmi igény — a járásbíróság által megállapított különválástól számított öt év elteltével elévült. A házasságon kívül együttélést folytató élettársakat azonban a közös munkatevékenység és közös gazdálkodás eredményeként a közös tulajdonukba került — ingó és ingatlan — vagyontárgyakra vonatkozóan a szerzéshez való hozzájárulás mértékének megfelelő arányban tulajdoni, tehát dologi jogi igény illeti meg. A tulajdonosnak a birtokából kikerült dolog visszaadására és a tulajdoni igény gyakorlására vonatkozó igénye pedig nem évül el [Ptk. 115. § (2) bek.]. Az élettársnak a tulajdonosi jogállásból származó követelései tehát nem kötelmi jellegűek, és ezért a kötelmi jellegű követelések elévülésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A felperes által előterjesztett vagyonmérlegben szereplő tételekre és a vitatott kérdésekre vonatkozóan szükséges a tényállás többirányú további tisztázása. Az ezzel kapcsolatos bizonyítás viszont nagyobb terjedelműnek mutatkozik. Ezért a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította [Pp. 252. § (3) bek.]. A tovább folytatandó eljárás során meg kell nyilatkoztatni az alpereseket a felperes vagyonmérlegére vonatkozóan. Foganatosítani kell a felperes és az alperesek (jogutódok) személyes meghallgatását. Bizonyítási eljárást és ennek keretében szükség esetén szakértői bizonyítási eljárást kell lefolytatni. Mindezekre tekintettel a tovább folytatandó eljárás során — az alperesek elévülésre vonatkozó védekezésének figyelmen kívül hagyásával — a házasságon kívül folytatott együttélés teljes tartamára vonatkozó vagyonjogi elszámolást kell végezni. Ennek keretében körültekintően kell vizsgálni azt is, hogy az élettársak mikor és milyen tartalmú részegyezséget kötöttek. (Kecskeméti Megyei Bíróság Pf. I. 20 250/1972. sz., BH 1973/9. sz. 323.) 56. Közokiratba foglalás nélkül is érvényes a házastársak között létrejött az az okirat, amelyben a házastárs a házassági együttélés tartama alatt szerzett s a közös vagyonhoz tartozó ingatlannak a másik házastárs tulajdonában levő fele részére a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére engedélyt ad [Csjt. 27. §, Csjté. 8. §, Ptk. 116. § (1) bek.]. (P. törv. I. 20 090/1975. sz., BH 1975/11. sz. 515. — L. 419. sorszám alatt.) :80