Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

zet forgásba lendül, és az ahhoz erősített vaspálca egy fémgombhoz ütődik, amely csengő hangot ad. A felperes birtokháborítási panasszal fordult az államigazgatási hatósághoz. Arra hivatkozott, hogy még a csukott ajtó és ablak mellett is behallatszik az alperes által működtetett csengő hangja. Előadta még azt is, hogy a MÁV-nál három műszakban teljesít szolgálatot s a csengő hangja zavarja a pihenésében. A tanács szakigazgatási szerve a felperes birtokháborítási panaszát elutasította. A helyszíni vizsgálat alapján megállapította, hogy a széllökés hatására megszólaló csengő hangja a felperes nyugalmát nem zavarhatja. Az alperes ugyanis a felperes második szomszédja, és a csengő hangja még a közvetlen szomszédját sem zavarja. A felperes a keresetében az alperesnek arra kötelezését kérte, hogy a szélrózsát szerelje le vagy akként alakítsa át annak szerkezetét, hogy a csengő hangja a nyugalmát ne zavarja. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azt állította, hogy a szélrózsa csak közepes erősségű szél hatására működik s akkor is olyan gyenge csengő hangot ad, amely a felperes nyugalmát nem zavarhatja. Hivatkozott arra, hogy a felperes lakása közvetlenül a vasútállomás mellett van, s ez, valamint a közelben levő üzem porszívó berendezése szintén zajt okoz. A járásbíróság a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéletével a keresetet elutasította és a felperest 100 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. A tanúk vallomása és a helyszíni szemle alapján megállapította, hogy a szélkerék forgása esetén keletkező csengő hang körülbelül olyan erősségű, mint mikor kerékpár csengőjéhez egy szöget hozzáütnek. Az alperes által működtetett szerkezet ad bizonyos csengő hangot, de ez nem bántó, nem kellemetlen, nem zavarja a felperes nyugalmát. Álláspontja szerint ezért az alperes nem követett el birtokháborítást, s így az államigazgatási hatóság helyesen utasította el a felperes panaszát. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná (Ptk. 100. §). Fontos társadalmi érdek az emberre káros behatásokkal szembeni védekezés, ilyen káros hatások közé sorolható a zajártalom is. Kerülni kell minden olyan szükségtelen és indokolatlan zajkeltést, amely mások nyugalmát zavarja. Az alperes elfogadható indok nélkül működtet olyan szerkezetet, amely szél hatására, az időjárási viszonyokhoz képest a nap bármely szakában és huzamosabb időn át is zajt kelt. A helyszíni szemle során a bíróság megállapította, hogy az alperes által készített és a szél hatására működő csengő hangja a felperes konyhájában még az ajtó becsukása esetén is hallható. Az alperes tehát megsértette a szomszédjogi szabályokat, ez a magatartása birtokháborításnak minősül, ezért a felperes indokoltan kérte a zajforrás megszüntetését. (P. törv. V. 20 243/1974. sz., BH 1975/3. sz. 117.) 53. A jogszerű használatnak az ingatlan megállapított telekkönyvi térképi határvonalához kell igazodnia; ha e határon túl történt az építkezés, 77