Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

vezeti jogot nyert, és az alperes tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg e joguk telekkönyvi bejegyzése is megtörtént. A felperes és felesége, valamint az alperes 1963 augusztusában az építésügyi hatóságtól engedélyt kapott három szobából és mellékhelyiségekből álló lakóháznak a telken történő felépítésére. A munka 1964 elején kezdődött és az év végére befejezést is nyert. Bár a vállalkozó nem végzett el minden munkát, az épületet olyan állapotba hozta, hogy az építésügyi hatóság 1965 januárjában a használatbavételi engedélyt megadta. A hiányzó munkák elvégzése ezt követően történt meg. Az építkezéshez szükséges épületfát 24 241 Ft értékben a felperes és felesége biztosította. Ezt az alperes is beismerte. Beismerte ezenfelül azt is, hogy egy alkalommal 13 000 Ft-ot, más alkalommal pedig 25 000 Ft-ot kapott szüleitől az építkezés költségeire. így a telek vételárára adott öszszeggel együtt 79 401 Ft-ban állapítható meg a felperesnek és feleségének az építkezéshez történt hozzájárulása. Ezzel szemben az alperes az építkezés idején az OTP által részére biztosított 70 000 Ft építési kölcsönnel és 26 000 Ft megtakarított pénzével, vagyis összesen 96 000 Ft-tal rendelkezett bizonyíthatóan. A ház a telekkel együtt 229 925 Ft-ba került. A felperes és felesége 1965. augusztusában költözött a házba, és ott az alperessel, majd később a jelenlegi férjével is — akivel 1969. márciusában kötött házasságot — közös háztartásban együtt éltek. A háztartást a felperes felesége vezette. Utóbb a viszony megromlott közöttük, és a felperes feleségének halála után, 1970 tavaszán a felperes elköltözött. A felperes a keresetében arra hivatkozással, hogy az építkezés költségének 8/io részét ő és felesége viselték és az ingatlan tulajdonjogát ilyen arányban megszerezték, annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan 4/io része együttszerzés jogcímén őt illeti meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Beismerte, hogy szülei kezdetben 79 401 Ft értékben hozzájárultak az építkezéshez, de fenntartotta azt az állítását, hogy ez a hozzájárulás ajándék volt, az ajándék visszakövetelésének a feltételei pedig nem állanak fenn. Az első fokú bíróság ítéletével azt állapította meg, hogy együtt-szerzés címén a perbeli ingatlan y4 része illeti meg a felperest és feljogosította őt tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzésére. Az ítélet indokolása szerint a felperes és felesége 115 794 Ft-tal járult hozzá az építkezéshez. A telek vásárlásakor és az építkezés megkezdésekor az volt a felek szándéka, hogy a felperes és felesége anyagi támogatásukkal a gyermeküket, az alperest olyan helyzetbe hozzák, hogy a lakás-kérdése megoldódjék, és a szülők öregségükre a maguk számára is biztosítsák a megfelelő lakást. Minthogy utóbb a felek között a viszony megromlott, e körülmény felvetette a felperes és a felesége anyagi hozzájárulásának rendezését. A felperes ugyanis már nem látott reményt arra, hogy közte és az alperes között a viszony rendeződjék, és ezáltal öreg korára a megfelelő elhelyezése biztosítva legyen. Az említett hozzájárulásból a felperes javára annak fele, vagyis 57 897 Ft esik. Minthogy az ingatlan forgalmi értéke 240 000 Ft, a felperesre eső értéknek az ingatlan y4 része felel meg. Ez a felperest az együttszerzés ténye folytán tulajdonjogilag megilleti. Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezett. A felperes fellebbezése az ingatlan V.3 része tulajdonjogának megállapítására, az alperes fellebbe74