Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

kell nyilvántartani az épületet akkor, ha az nem a földtulajdonos tulaj­dona. A hivatkozott MÉM rendelet 82. §-a értelmében azonban az épületnek önálló ingatlanként való bejegyzése esetében a földrészlet tulajdoni lap­ján földhasználati jogot kell bejegyezni. A földhasználati jogot az épület­hez szükségképpen hozzátartozó földrészletre lehet bejegyezni, mégpedig a rendelet 13. §-ának (1) bekezdése értelmében csakis az egész földrész­letre. Ebből következik, hogy beépített földrészletre, illetőleg ettől a földrész­lettől el nem különített területen levő épületre nem lehet önálló tulajdon­jogot szerezni. A kérelem tehát csak akkor volna teljesíthető, ha az ingatlant vázrajzi­lag megosztják és az új épülethez hozzátartozó önálló földrészletet alakí­tanak ki, amelyre — mint egészre — a földhasználat telekkönyvileg beje­gyezhető. Ennek lehetősége azonban az építésügyi szabályoktól függ. A kérelmezők azonban megosztási vázrajzot az eljárás során nem csatol­tak, a földhivatali határozat így törvényszerű. (P. törv. V. 20 723/1974. sz., BH 1975/8. sz. 362.) b) A tulajdonjog tartalma és védelme 50. Közeli hozzátartozók között a megvalósítani kívánt cél érdekében munkával, anyagi hozzájárulással vagy mindkettővel szerzett vagy létre­hozott vagyontárgyaknak a közreműködéssel arányos hányadára tulajdoni igény keletkezik, s a résztulajdonost a használat joga megilleti (Ptk. 99., 140., 141 §.). Az alperes a felperesnek és az 1970 januárjában meghalt feleségének gyermeke. Az alperes — aki 1951 óta a Magyar Posta alkalmazottja — már régebben kivált a szülői házból. A perbeli időben K-n lakott, távbe­szélőkezelő munkakörben dolgozott. 1963-ban 1170 Ft, 1964-ben 1220 Ft volt a havi keresete. A felperes 1962-ben történt nyugdíjba meneteléig V-n erdész volt, havi 1600 Ft fizetéssel. Munkáltatójától a természetben fa-járandóságon felül 1 kat. hold kaszálót, 1 kat. hold szántót és 600 D-öl kertet kapott illetmény­földként. Ezek termésének felhasználásával jelentősebb mértékű állatte­nyésztést folytatott, szarvasmarhát és sertést tartott. Évente több bikát, esetenként üszőt és tehenet adott át szerződés alapján az állatforgalmi vál­lalatnak, sertéseket pedig magánszemélyek részére értékesített. E tevé­kenységét 1964 végéig folytatta. Az alperes az 1962. november 30-án kelt adásvételi szerződéssel az OTP útján a k-i telekkönyvi betétben felvett 141 •-öl területű házhelyet vá­sárolt az államtól 14 232 Ft vételárért. A vételárra, kezelési költségre és vagyonátruházási illetékre szükséges, összesen 17 160 Ft-ot a felperes és felesége bocsátották a rendelkezésére. A szándékuk az volt, hogy közös erővel a felperes és felesége jelentős anyagi hozzájárulásával az ingatla­non lakóházat építenek, a felperes és felesége ide költözik, és az alperessel együtt élnek. A megvásárolt ingatlanra a felperes és felesége holtig tartó haszonél­73

Next

/
Oldalképek
Tartalom