Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

A felperes a keresetében a védj ^ybitorlás abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra kérte az alperest kötelezni. Az első fokú bíróság kötelezte az alperest, hogy az „ABC" védjegy használatát 15 nap alatt hagyja abba s egyben a további védjegybitorlástól eltiltotta. Az első fokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. A fellebbezés alaptalan. Az első fokú bíróság a tényállást a bizonyítási eljárás adatainak a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelő okszerű mérlegelésével állapította meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. Az 1969. évi IX. tv. (Vt.) 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint védjegybitorlást követ el, aki a védjegy árujegyzékében szereplő vagy ahhoz hasonló áruval kapcsolatban jogosulatlanul használja más védjegyét vagy ahhoz összetéveszthetőségig hasonló más megjelölést. Nem volt vitás, hogy a felperes a védjegyének használatára az alperesnek engedélyt nem adott (védjegylicencia-szerződés, Vt. 8. §), és hogy az alperes által használt „ABC" megjelölés a betűk alakja és kiképzése tekintetében azonos a felperesnek az Országos Találmányi Hivatal által lajstromozott védjegyével. Mindezekre figyelemmel helytállóan állapította meg az első fokú bíróság, hogy az alperes az „ABC" megjelölés használatával védjegybitorlást követett el. A Vt. 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel megalapozott az első fokú bíróságnak a döntése is, amellyel az alperest a szóban forgó védjegy használatának abbahagyására kötelezte és a további jogsértéstől eltiltotta. Az alperes a fellebbezési tárgyaláson — az e tárgyban tett korábbi nyilatkozatait módosítva — előadta, hogy az „ABC" megjelölést nem ugyanolyan színösszetételben használja, mint a felperes, mert az „A" betű zöld, a ,,B" betű sárga, a „C" betű pedig piros színű. A Legfelsőbb Bíróság az alperesnek az előbbiekben ismertetett előadására figyelemmel is megállapíthatónak találta a védjegybitorlás fennállását. Ha való is az, hogy az alperes az „ABC" betűket ugyanolyan vagy hasonló színekben, de eltérő színösszetételben használja, mint a felperes, ennek a körülménynek nincs ügydöntő jelentősége. Az oltalom tárgya ugyanis a sajátos kiképzésű betűtípus és a betűknek különböző színekben való használata, ezek adják meg a felperes lajstromozott védjegyének jellegét. Önmagában az a körülmény, hogy az alperes ugyanilyen típusú betűket használ ugyan és szintén különböző színekben, de más színösszetételben, az összetéveszthetőséget nem zárja ki, mert az alperes által használt megjelölés ugyanazt az összbenyomást kelti, mint a felperes védjegye, s a vásárlók képzetében fel sem merül, hogy eltérő megjelöléssel állnak szemben. Mindezeken nem változtat az sem, hogy az alperes az „ABC" megjelölés előtt a SZÖVOSZ emblémáját, a felperes viszont az áruházain az „ABC" megjelölés mellett az ún. „Csemegekosár" megjelölést is használja, mert ez nem olyan feltűnő eltérés, hogy az összetéveszthetőséget kizárná. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság jogszabálynak megfelelő ítéletét helyes indokainál fogva helyben hagyta, azzal kiegészítve azonban, hogy az alperest a felperes védjegybejelentése szerinti alakú és kiképzésű betűkből álló, az Országos Találmányi Hivatalnál lajstromozott „ABC" védjegy használatának abbahagyására és annak további használatától való 64