Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

105. A kisajátított ingatlan valóságos érdekének meghatározásához az ingatlan forgalmi értékét is fel kell deríteni [Ptk. 172. §, 1965. évi 15. sz. tvr. 13. §(1) bek.,PKll.sz.]. Az első fokú bíróság a kisajátított ingatlan értékét 744 301 Ft-ban állapította meg, ebből levonta az alperes által felajánlott 451 301 Ft-ot és az alperest többletkártalanítás címén a különbözetként jelentkező 292 938 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte. Az első fokú bíróság ítélete ellen fellebbező alperes az ingatlan értékének megállapításával kapcsolatban alkalmazott légköbméter-egységárat kifogásolta és az ingatlan forgalmi értékére hivatkozott s a marasztalásnak 107 663 Ft-ra történő leszállítását kérte. A fellebbezési tárgyaláson a fellebbezési kérelmét akként változtatta meg, hogy a többletkártalanításnak csak 180 397 Ft-tal, vagyis 112 541 Ft-ra való leszállítását kérte. Ezzel kapcsolatosan a fellebbezésében foglaltakon túlmenően az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet (Kr.) 28. §-án alapuló értéknövelés mértékét is túlzottnak találta. A felperes az első fokú ítélet helyben hagyását kérte. Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos. A Legfelsőbb Bíróság PK 11. számú állásfoglalása szerint a kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál mindazokban az esetekben, amikor az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet (Kr.) irányárakat állapít meg, a rendeletben, illetőleg mellékleteiben meghatározott irányárakból kell kiindulni. A kártalanítási összeg megállapításánál a forgalmi értéknek is jelentősége van, és ezért — ha a valóságos érték megállapítása céljából szükséges — a forgalmi értéket is fel kell deríteni. Az első fokú bíróság a kisajátított ingatlan értékét kizárólag a műszaki szakértő véleménye alapján állapította meg, a forgalmi érték felderítését és annak megfelelő figyelembevételét mellőzte. A periratok között található ugyanis az ingatlanközvetítő vállalattól beszerzett becslés, mely szerint a felperes ingatlanának forgalmi értéke beköltözhetően 420 000 Ft-ot tesz ki. Ez az értékelés a forgalmi és az ún. műszaki érték között fennálló nagy különbségre utal és feltétlenül szükségessé teszi a forgalmi érték alapos felderítését, mert a forgalmi érték az említett kollégiumi állásfoglalásból kitűnően nemcsak a kártalanítás emelésének az irányában hat, hanem annak mérséklését is eredményezheti. Az ingatlanközvetítő vállalat becslése azonban nem megalapozott, mert az összehasonlításul felhozott ingatlanok adottságait nem közli. Az első fokú bíróságnak ezért — a Pp. 182. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával — az ingatlanközvetítő vállalatot a szakvélemény kiegészítésére, ennek eredménytelensége esetén pedig más szakértőt véleményadásra kellett volna felhívnia. Csak az ingatlan valóságos forgalmi értékének felderítése — esetleg a műszaki szakértő újabb meghallgatása — után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a forgalmi értékre figyelemmel indokolt-e a magasabb légköbméter-egységár, valamint a Kr. 28. §-án alapuló értéknövelés alkalmazása. Az alperes fellebbezésében érintett kérdések eldöntése tehát a rendelkezésre álló peradatok alapján nem lehetséges, és szükségesnek mutatkozik a bizonyítási eljárás kiegészítése. A Legfelsőbb Bíróság ezért az első fokú bíróság ítéletét — a módosított 151