Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

fellebbezéssel megtámadott részében, de a perköltség viselésére is kihatóan — a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pf. II. 20 029/1975. sz., BH 1975/10. sz. 462.) 106. Beépített ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg megálla­pításánál a forgalmi értéket a kisajátított ingatlan egészére vonatkozóan az értéket befolyásoló valamennyi tényező felderítésével kell megállapítani [1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. r. 6. sz. mell, PK 11. sz.]. A városi tanács vb igazgatási osztálya kisajátította a felpereseknek a 215 D-öl területű beépített beltelki ingatlanát. Az alperes az ingatlanért 72 181 Ft kártalanítást ajánlott fel és a lakottságra tekintettel 17 976 Ft-ot tartott vissza. A felperesek a felajánlott kártalanítást nem fogadták el. Ke­resetükben a telek értékét D-ölenként 390 Ft-ban, majd az eljárás során •-ölenként 500 Ft-ban kérték megállapítani. A kisajátított ingatlanon levő növényzetért is magasabb kártalanítást igényeltek. A felépítményekért fel­ajánlott kártalanítást elfogadták. A felperesek követelésüket többszöri mó­dosítás után 88 500 Ft-ban jelölték meg. Személyes meghallgatásuk során előadták, hogy az ingatlant 1970 júniusában vásárolták, az adásvételi szer­ződésben bevallott vételár 35 000 Ft volt. Az illetékkiszabási hivatal az in­gatlant ekkor 60 000 Ft-ra becsülte. Az első fokú bíróság a perben szakértőket hallgatott meg. Az ingatlan­forgalmi szakértő megállapítása szerint az ingatlan a város központjától kb. 2 km távolságra fekszik, a gyalogjárda sincs kiépítve. Az utcában kis­feszültségű villamoshálózat és a telektől számított 150 m-en belül közki­folyó üzemel. A szakértő az ingatlant közművesítetlennek tekintette, a kártalanítást D-ölenként 250 Ft-ban javasolta megállapítani. A kisajátított ingatlan forgalmi értékét D-ölenként 500 Ft-ban jelölte meg. A szakértő véleménye szerint a környező telkek ára D-ölenként 450—650 Ft között alakult ki. A mezőgazdasági szakértő a telken levő növényzet értékét 14 410 Ft-ban, a terméskiesés értékét 1620 Ft-ban állapította meg. Az első fokú bíróság a "felperesek keresetének helyt adott és az alperest a felajánlott összeget meghaladóan 88 128 Ft megfizetésére kötelezte. A te­lek és növényzet értékét a szakértői véleménnyel egyezően állapította meg, a felépítmények értékét pedig a felperesek által is elfogadott 36 779 Ft-ban vette figyelembe. Az ítélet megállapítása szerint a kisajátított ingatlan ér­téke lakott állapotban 160 309 Ft. Az első fokú bíróság ítélete ellen a főügyészség fellebbezett, és további bizonyítási eljárás lefolytatását indítványozta. A másodfokú bíróság beszerezte az adásvételi szerződéssel kapcsolatos illetékkiszabási iratokat és ismételten meghallgatta a szakértőket. A szakér­tők korábbi szakvéleményeiket fenntartották. Az ingatlanforgalmi szakértő előadta, hogy az ingatlan egészének forgalmi értékére nem tud nyilatkozni. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta. Megállapítása szerint a kisajátított ingatlan részlegesen közművesítettnek tekintendő. Ál­láspontja szerint az első fokú bíróság a telek értékemelő és értékcsökkentő tényezőit helyesen állapította meg. A perbelihez hasonló ingatlanok for­galmi értéke D-ölenként 600—650 Ft-ban állandósult. A másodfokú bíró­ság álláspontja szerint annak nem lehet jelentőséget tulajdonítani, hogy a felperesek az ingatlant milyen összegért vásárolták, az első fokú bíróság 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom