Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ményéből kitűnően a perbeli terület a szemle során külső megjelenési formáját tekintve „rétnek" volt minősíthető. A természetes gyep között elszórtan baltacím volt található, ami arra utalt, hogy az előző években szántóként hasznosították. A felperes táblatörzskönyvéből kitűnően a kérdéses területet „szántóként" művelték. Az ingatlan közelében legelő nincs, a környéken szántó és rét művelési ágú ingatlanok találhatók. A szakértőnek a földhivatalnál történt eljárása során kiderült, hogy művelési ág változást sem a felperes, sem más nem kért, bár 1966-ban már az ingatlan a felperes használatában volt. A változási okirat mellett indokolás nem található, csupán egy „helyszín" megjegyzés. Azok a dolgozók, akik annak idején ezt a munkát végezték, már nem dolgoznak a földhivatalnál. A művelési ág változást csak a birtokíven vezették keresztül, a részarány-kimutatáson nem. Mindezek alapján a szakértő arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a jelenlegi művelési mód és az említett egyéb körülmények sem indokolják a legelő művelési ág szerinti minősítést, az ingatlan kataszteri tiszta jövedelmét a kisajátítási eljárásban alapul vett 127 aranykoronában indokolt megállapítani. Kártalanításul e kataszteri tiszta jövedelem 5000szeres szorzatának megítélését javasolta. Az első fokú bíróság ítéletével az alperest a felperes részére 381 000 Ft és kamata megítélésére kötelezte, a viszontkeresetet pedig elutasította. Az első fokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében többek között a bíróságnak az ingatlan minősítése és kataszteri tiszta jövedelme kérdésében elfoglalt álláspontját is támadta és arra hivatkozott, hogy a perbeli föld kataszteri tiszta jövedelme nem 127, hanem csak 20,64 aranykorona. j A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A 13/1970. (IV. 21.) PM—IM sz. rendelettel módosított 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése és a 3. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy a föld művelési ágát, illetve kataszteri tiszta jövedelmét az állami földnyilvántartás munkarészeiből kell megállapítani. A rendelet 4. §-a értelmében pedig a föld művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét kétség esetén a járási földhivatal szakvéleménye alapján kell megállapítani. Ilyen körülmények között, figyelemmel az idézett jogszabályi rendelkezésekre, a művelési ág és az aranykorona érték megállapítása tekintetében a határozathozatal kizárólag az illetékes földhivatal hatáskörébe tartozik. Tévedtek tehát a perben eljárt bíróságok, amikor az adott perben a kisajátított földingatlan művelési ágának, valamint aranykorona értékének megállapítása céljából igazságügyi szakértőt vezettek be és a szakértők véleménye alapján állapították meg a tényállást. A művelési ág és kataszteri tiszta jövedelem tekintetében a földnyilvántartási és egyéb adatok nem egyeznek. Ennek oka lehet téves adatszolgáltatás, elírás vagy helyszíni felmérés során elkövetett hiba. A földnyilvántartási adatok helyesbítése, a felmérés során esetleg elkövetett hiba kiigazítása és a földminősítés, valamint a földmérés helyes 141