Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

98. A kisajátítási kártalanítási per tárgyalása nem függeszthető fel azon a címen, hogy a kisajátítás egyszerűsített terv [13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 10. §] alapján történt és később módosulhat a kisajátított terület nagysága [Pp. 152. § (1) bek., 1965. évi 15. sz. tvr. 11., 15. §, 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 15.,16.§1. (P. törv. II. 20 043/1974. sz.', BH 1975/1. sz. 31. — L. 692. sorszám alatt.) 99. A kisajátított ingatlan művelési ágát, kataszteri tiszta jövedelmét az állami földnyilvántartás munkarészeiből, kétség esetén a földhivatal szakvéleménye alapján kell megállapítani; igazságügyi szakértő meghallgatásának nincs helye [1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. r. 2., 3., 4. §, 13/1971. (XII. 4.) MÉM.sz. r. l.§]. Az államigazgatási hatóság 1969. május 9-én kelt határozatával az 1967. évi IV. tv. végrehajtása során aranykoronánként 10 Ft térítés ellenében a felperesi mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonába engedte át a község külterületén fekvő 19 kat. hold 410 D-öl nagyságú, 228,68 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmű, korábban állami tulajdonban volt és a felperes által használt mezőgazdasági ingatlant. Ebből az ingatlanból a járási tanács vb igazgatási osztálya az 1969. szeptember 22-én kelt határozatával az alperes kérelmére kisajátított 10 kat. hold. 1199 •-ölet. A kisajátított terület kataszteri tiszta jövedelme a határozat szerint 127 aranykorona volt, és ezért az alperes a kataszteri tiszta jövedelem 2000-szeres szorzatának megfelelő 254 000 Ft kártalanítást ajánlott fel. A felperes a felajánlott kártalanítást nem fogadta el s többletkártalanítás iránt pert indított. Az alperes viszontkeresetet emelt. Ebben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség címén kártalanítási ajánlatát megtámadta és a felperest 252 730 Ft-nak és kamatának visszafizetésére kérte kötelezni. Álláspontja szerint a felperest csak olyan összegű kártalanítás illeti meg, amennyit a kisajátított ingatlanért az államnak fizetett. A megváltási ár 1270 Ft volt, így a felajánlott kártalanítás, valamint a megváltási összeg különbözetének visszafizetésére kérte kötelezni a felperest. A kisajátítással érintett ingatlan telekkönyvi adatai egyértelműen nem tisztázottak. A periratokból csak az tűnik ki, hogy a földhivatal a perbeli ingatlant vagy egy részét a birtokíven 2. minőségi osztályú legelőként 15 kat. hold 835 •-öl területtel és 29,49 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemmel tünteti fel. A nyilvántartási adatlapon pedig ugyanezen hrsz. alatt s ugyanekkora területtel, de 2., 3., illetve 4. minőségi osztályú szántóként 186,27 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemmel tartja nyilván. Az első fokú bíróság megkeresésére a földhivatal azt közölte, hogy a szóban forgó ingatlan az új földkönyv szerint 2. osztályú legelő, területe 15 kat. hold 835 •-öl, kataszteri tiszta jövedelme pedig 29,48 aranykorona. A művelési ág megváltozása 1967 elején történt. Ezzel szemben a városi tanács vb termelési- és ellátásfelügyeleti osztályának 1972. február 19-én kelt igazolása azt tartalmazza, hogy a terület szántó művelésű volt, 1966-ban szudáni fűvel, 1967-ben zabosborsóval, 1968-ban pedig baltacímmel volt bevetve. Az első fokú bíróság által meghallgatott igazságügyi szakértő szakvéle140