Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

Az alperesek szívességből, ingyenesen engedték át az ingatlanukból a vitás területsávot használatra a felperesnek, közöttük tehát — az első fokú bíróság helyes minősítése szerint — a Ptk. 583. §-ának (1) bekezdésében meghatározott haszonkölcsön szerződés jött létre. Téves ezért a jogerős ítéletnek az az álláspontja is, hogy a felperes telekhasználata csak a Ptk. 167. §-a (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, vagyis akkor lenne megszüntethető, ha a felperesnek arra a gépkocsival történő bejárás érdekében már nincs szüksége. Ehhez képest téves az a jogi érvelés is, amelyet a másodfokú bíróság ítéletének indokolása a joggal való visszaéléssel és a szerződés módosításával kapcsolatban kifejt. A per adatai szerint a szóban forgó területsáv átengedésével az alperesek ingatlanának bejárata szűkült annyira össze, hogy azon át gépkocsival nem lehet közlekedni. Az alperesek — előadásuk szerint — gépkocsit szándékoznak venni. A garázs létesítéséhez szükséges építési engedélyt már meg is kapták. Abban az esetben tehát, ha kötelesek lennének a felperesnek a jogerős ítélet szerinti használatot biztosítani, az a nyilvánvaló visszás helyzet állna elő, hogy azért nem tudnák a gépkocsijukat a saját ingatlanukon elhelyezni, mert annak a részét ugyané célból szívességből a felperes rendelkezésére bocsátották. Az ingyenesen engedett használat nem járhat azzal a következménnyel^ hogy az alperesek a haszonkölcsön szerződés olyan módosítására lennének kötelezhetők, hogy a gépkocsi bejárásának mindkettőjük részére történő lehetővé tétele végett a felperessel közös bejáratot alakítsanak ki. Olyan jogszabály, amely erre alapot adna — nincs. Az ilyen közösség további súrlódások lehetőségét rejtené magában, és így nem is lenne célszerű. Az irányadó tényállás szerint az alperesek addig az időpontig engedték át a felperesnek a perbeli terület használatát, amíg arra nem lesz szükségük. Az alperesek a perben arra hivatkoztak, hogy a területre azért van szükségük, mert építkeznek és gépkocsit akarnak vásárolni. A garázs építéséhez szükséges építési engedélyt már meg is kapták. Az előadottak alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. (P. törv. IV. 20 293/1972. sz., BH 1973/2. sz. 64.) j) Kisajátítás 97. Annak a rendelkezésnek az alkalmazása szempontjából, amely szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet által használt állami tulajdonban álló föld megfelelő része tekintetében a földhasználati jogot kell viszszavonni abban az esetben, ha a kisajátítási cél megvalósításához a termelőszövetkezet közös használatában álló földre van szükség, ilyen termelőszövetkezeti közös használatban álló földnek kell tekinteni az állam részéről a termelőszövetkezet tulajdonába adott földet is [Ptk. 172. §, 1965 évi 15. sz. tvr. 9. § (1) bek., 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 3. § c) pont]. A megyei városi tanács vb kerületi hivatalának igazgatási osztálya az alperes kérelmére útépítés céljára kisajátított a felperes mezőgazdasági ter137