Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

Amennyiben a közérdek megkívánja, jogunk lehetővé teszi a személyi tulajdon korlátozását. így a Bt. 46. §-ának (2) bekezdése alapján a bányavállalat kérelmére az államigazgatási hatóság bányaszolgalom alapítását is elrendelheti. E törvényhely szerint a bányavállalat a szolgalom alapítását kártalanítás ellenében igényelheti. A Ptk. 164. §-ának (1) bekezdése szerint a telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. A tulajdonos jogait tekintve tehát a szolgalmi jog fennállása korlátozhatja a használat vagy hasznosítás lehetőségét, — ettől függetlenül a szolgalmi jog mint dologi teher az ingatlan forgalmi értékét is csökkenti. Ezt az értékcsökkenést a bányaszolgalom alapítását kérő bányavállalatnak kell megtérítenie. A társadalmi érdek előtérbe helyezését ugyanis nem lehet oly módon biztosítani, hogy az ezzel együtt járó hátrányt egyes állampolgárok (jogi személyek) egyedül viseljék. Ez annál kevésbé volna indokolt, mert a közérdekű célok megvalósítását biztosító létesítmények előnyeit gyakran a társadalom más egyedei (csoportjai) élvezik. így méltánytalan eredményre vezetne, hogy a tulajdonjogi korlátozással együtt járó hátrányokat egyedül azok az ingatlantulajdonosok viseljék, akik annak a létesítményeknek az előnyeit, amelynek üzemeltetése érdekében a szolgalmi jog alapítására sor került, gyakran nem is élvezik. Ezért nem minősíthető törvénysértőnek az eljárt bíróságoknak az a jogi döntése, hogy a bányaszolgalmi jog alapítása folytán a felperest az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett értékcsökkenés miatt kártalanítás illeti meg. Az értékcsökkenés összegszerűségét tekintve azonban a rendelkezésre álló szakértői vélemény hiányos, arra megnyugtató ítéleti döntés nem alapítható. A szakértő a 2937 D-öl terjedelmű külterületi, mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan értékét D-ölenként 250 Ft-ra becsülte. A szakvélemény csupán annyit tartalmaz, hogy a szakértő: „az ingatlan forgalmi értékét a FIK-től és helyszíni szemle során a környék lakóitól beszerzett adatok alapján" állapította meg. Az értékelés helytállóságának ellenőrzéséhez szükséges összehasonlító adatokat azonban a szakvélemény nem részletezi, többek között azt sem, hogy a perbeli ingatlan környékén — a szolgalmi jog alapításának idején — volt-e ingatlanforgalom és ha igen, milyen térmértékű, művelési ágú és egyéb adottságú ingatlanok, milyen vételár mellett voltak értékesíthetők. A szakértői vélemény tehát hiányos, annak a Pp. 182. §-ának (3) bekezdése szerinti kiegészítésére szükség van. Hiányos a szakértői vélemény annyiban is, hogy az I. és II. r. alperes által más-más időpontban, helyileg elkülönülten létesített vezetékekkel kapcsolatban nem részletezi azt, hogy az alperesek javára alapított szolgalmi jogok arányosan mennyiben csökkentik a szolgalmi joggal terhelt ingatlan értékét. Olyan esetben ugyanis, amikor különböző vállalatok időrendben is elkülönült, helyileg sem azonos vezetéképítéssel összefüggésben bányaszolgalom alapítását kérik, a szolgalmi jog alapítása folytán az egyes vállalatokat terhelő kártalanítás összegét külön-külön kell megállapítani. A különböző terjedelmű és jellegű korlátozásokat tartalmazó szolgalmi jo133